Századok – 1999
Tanulmányok - Tomka Béla: A magyar bankrendszer fejlődésének sajátosságai nemzetközi összehasonlításban 1880–1931 IV/655
668 ТОМКА BÉLA 4. táblázat. Magyarország* pénzügyi hányadosai, 1901-1913 1901 1913 Nemzeti jövedelem (1) (ÍOOOK) 3210627 6741716 Bankok, takarékpénztárak vagyona (2) (1000 K) 4755101 12115021 „A" pénzügyi hányados = (2)/(l)xl00 148,1 179,7 Bankok vagyona (3) (1000 K) 1767394 „B" pénzügyi hányados = (3)/(l)xl00 55 GNP** (1000 K) 8639361 Összes pénzintézet vagyona*** (4) (1000 K) 13932435 „C" pénzügyi hányados = (4)/GNPxl00 161 * Horvát-Szlavónországgal együtt. ** A becslés módszerét lásd a szövegben. *** A közös jegybank nélkül. Forrás: Fellner Frigyes: A nemzeti jövedelem becslése. Bp., 1903. 28-29.; Uő.: Ausztria és Magyarország nemzeti jövedelme. Bp., 1916. 134.; Magyar Statisztikai Évkönyv megfelelő kötetei. A „szűkebb" módszer szerint, vagyis csak a bankok vagyonával számolva viszont egészen más eredményre jutunk Magyarország esetében is: az így keletkező „B" pénzügyi hányados 1901-ben 55 volt, tehát alig haladta meg a másik módszerrel készült 1/3-át. Ez a hányados alacsonyabb volt Ausztriáénál (68),6 1 s — mint a fent idézett adatokkal összevetve is látható — nem volt magas más nemzetközi viszonylatban sem.62 A bankok 1913-as vagyonára vonatkozóan nem rendelkezünk elkülönített adatokkal, így ezen évre nem tudjuk elvégezni e számítást, becslésekre kell hagyatkoznunk. Ha azt feltételezzük, hogy a bankok vagyona 1901 után ugyanolyan ütemben bővült, mint a bankok és takarékpénztárak együttes vagyona, akkor a „B" pénzügyi hányados 1913-ban 66,7 volt. Azon évek adatai alapján, melyekben a bankok és a takarékpénztárak vagyona elkülönítve is hozzáférhető, nyilvánvaló, hogy a bankok vagyona az átlagosnál dinamikusabban nőtt a világháború előtt. így az 1913-as pénzügyi hányados is magasabb lehet ennél az értéknél, de nagy biztonsággal feltételezhetjük, hogy ebben az esetben sem érte el a 100-at. A takarékpénztárak kirekesztése mindazonáltal — mint korábban megállapítottuk — éppúgy felvet problémákat a magyarországi adatok nemzetközi összehasonlításával kapcsolatban, mint az előbbi módszer, azaz a takarékpénztárak vagyonának beszámítása. Ezért céljainkra megfelelőbbnek tűnnek Raymond W Goldsmith mutatói, melyek — nem törekedve az azonos modernizációs-iparosodási szakaszok összehasonlítására sem — az összes pénzintézeti vagyont mérik a GNP-hez.63 Az összes pénzintézet vagyonának figyelembe vétele ezúttal is jelentősen módosítja a mutatókat minden ország esetében. Ezt a módszert alkalmazva gyakran kétszer-háromszor akkora hányadoshoz jutunk, mint ha csak a kereskedelmi bankok vagyonával számolunk. 1913-ban pl. Dániáé az első számítási módszerrel 61 Rudolph·. Banking and Industrialization i. m. 190. 62 Egyéb adatokra: Cameron: Conclusion i. m. 301. 63 Raymond Goldsmith·. Financial Structure and Economic Growth in Advanced Countries. In: Moses Abramovitz (Ed.): Capital Formation and Economic Growth. Princeton, 1955. 151. Idézi: Cameron: Conclusion, i. m. 305.
