Századok – 1999
Tanulmányok - Tomka Béla: A magyar bankrendszer fejlődésének sajátosságai nemzetközi összehasonlításban 1880–1931 IV/655
A MAGYAR BANKRENDSZER FEJLŐDÉSE ... 1880-1931 657 magyar bankrendszernek a gazdasági fejlődésben, azt gyakran egyenesen a magyar gazdaság legfejlettebb szektorának tekintve a közlekedés (vasút) mellett.7 Az írás ezen első, terjedelmesebb részében mindenekelőtt a magyarországi bankok üzletpolitikáját vizsgáljuk egy, a nemzetközi banktörténeti kutatásban igen elterjedtnek számító megközelítés, az egyes pénzintézetek között kialakult munkamegosztás foka illetve sajátosságai alapján. Ezután a bankfejlődés más fontos szerkezeti/intézményi sajátosságait mutatjuk be (banksűrűség, összehasonlító pénzügyi hányados, koncentráció foka, fiókhálózatok, fúziók). Végül a magyar bankrendszer kialakulására ható fontosabb erőket vesszük szemügyre, főként azoknak szentelve figyelmet (tőkeellátottság, az állam, illetve a jegybank szerepe), melyeknek más — elsősorban az említett német és osztrák — univerzális bankrendszerek kialakulásában különösen nagy szerepet tulajdonít a kutatás. A tanulmány második része azzal foglalkozik, hogy a bankfejlődés fontosabb nemzetközi trendjei miként érvényesültek Magyarországon az első világháború utáni bő egy évtizedben. I. Bankfejlődés az első világháború előtt 1. Univerzális és specializált bankrendszerek A bankrendszerek egyik alapvető jellemzője, hogy a pénzintézetek között milyen munkamegosztás alakult ki. Ennek alapján megkülönböztethetünk univerzális és specializált bankokat illetve bankrendszereket. A modern banküzemtan definíciója szerint: „az univerzális bank ... olyan bank, (...) amely üzleteinek gyakorlása közben nem ismer korlátozást sem mennyiségi, sem helyi/lokális, sem ügyfélcsoportokra vonatkozó, sem ágazati, sem minőségi tekintetben."8 Léteznek persze ennél konkrétabb definíciók is. Ugyanezen szerző másik megfogalmazásában az univerzális — vagy másként vegyes — bank „minden banküzletet müvei a jegykibocsátás és a záloglevél-kibocsátás kivételével."9 Georg Solmssen 1930-as meghatározása szerint pedig a vegyes bank „... hitelintézet, amely a hitelüzlet és a pénzkereskedelem művelését a kibocsátási és az alapítási üzlettel egyesíti."10 Solmssen definíciójához hasonlóan a modern gazdaságtörténeti irodalom is a rövidlejáratú hitelezést kiegészítő értékpapír-kibocsátási és az alapítási — vagyis részvénytársaság-gründolási — üzleteket emelte ki az univerzális bankokkal kapcsolatban. Különös hangsúlyt kapott az ipari beruházási üzletek művelése, melyek által a vegyes bankok nagy szerephez juthattak a növekedés generálásában. Ennek alapján az univerzális vagy vegyes bankrendszert olyan pénzintézetek alkotják, 7 Berend T. Iván-Ránki György: Európa gazdasága a 19. században, 1780-1914. Bp., 1987. 389.; Katus: Magyarország gazdasági fejlődése i. ra. 369. 8 Hans Ε. Büschgen·. Bankbetriebslehre. Wiesbaden, 1989. 30. 9 Hans E. Büschgen: Universalbanken oder spezialisierte Banken als Ordnungsalternativen für das Bankgewerbe der Bundesrepublik Deutschland unter besonderer Berücksichtigung der Sammlung und Verwendung von Kapital. Köln, 1970. 6. 10 Georg Solmssen: Entwicklungstendenzen und weltwirtschaftliche Aufgaben der deutschen Großbanken. Vortrag, gehalten in Zürich am 5. Februar 1930 auf Einladung der Deutschen Handelskammer in der Schweiz. Berlin, o. J. 12.
