Századok – 1999

Történeti irodalom - Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 27. (Ism.: Kratky Tamás) III/638

638 TÖRTÉNETI IRODALOM megoldatlanul maradtak, ami az adott gazdasági, politikai, szervezési és közlekedési viszonyok ismeretében törvényszerűnek mondható. Ezért nem mérhetett e háború során döntő csapást a császári hadsereg az előbb említett területeken sok tekintetben fölényben levő ellenfelére, sőt a kortársaknak még „szerencséjük" is volt, hogy „az oszmán hadvezetés — elsősorban hasonló ellátási problémák miatt — 1594 és 1598 között nem tudott élni azzal a páratlan lehetőséggel, melyet Győr elfoglalása és birtoklása kínált számára egy Bécs elleni sikeres támadás véghezviteléhez", összegzi véleményét a szerző. A tanulmányt követő, három részre tagolódó (I. A pápai vár elhagyása 1594-ben, II. Pápa a török szultán végvára (1594-1597), III. Pápa visszafoglalása 1597-ben) okmánytárban negyven, a tárgyalt eseményekhez kapcsolódó, különféle típusú és tematikájú forrást ad közre Pálffy Géza (pápai beglerbégek levelei Batthyány Ferenchez, szemtanúk beszámolói, Fugger-jelentések, haditanácsi iratok, történetírók munkái stb.). A szövegek részben teljes terjedelmű, részben szemelvényes kiadásakor nemcsak a korszakkal foglalkozó történészek, hanem a szélesebb közönség igényeit is szem előtt tartotta. Ezért a jelentős részben idegen nyelvű források magyar fordításban jelentek meg, míg az egykorú magyar szövegeket a modern helyesírási elveknek és központozásnak megfelelően publikálta a szerző. Az okmánytár külön értéke a kiadványnak. Gazdag és eredeti anyagot nyújt az események és szereplőik megismeréséhez, egyben érzékelteti a rendelkezésre álló forrásanyag bőségét. Egyetértünk Pálffy Gézával — aki az okmánytárhoz írott bevezetőjében aláhúzza, mennyire fontos lenne a tizenötéves háború igen gazdag iratanyagának minél alaposabb feltárása és lehetőség szerinti kiadása —, hogy a „hosszú török háború" eseményeinek és szélesebb összefüggéseinek felkutatása és megismertetése olyan feladat, amellyel a magyar történtudomány még jelentős részben adós. A Pálffy Géza munkáját olvasó recenzens nehéz helyzetben van, amikor a munka gyenge pontjait keresi. Egy apróbb, valószínűleg szövegszerkesztési figyelmetlenségből eredő elírástól (a Szaturdzsi Mehmed vezette oszmán sereg nem „több hetes belgrádi pihenő után" érkezett Belgrádba, hanem Belgrádba érkezve több hetes pihenőt tartott, lásd 46. 1. és az ott idézett munka) eltekintve a szövegben nem talált különösebben vitára ingerlő, téves, vagy kellően alá nem támasztott megállapításokat. Magáról az igen színvonalas kiadványról is csak két kritikai észrevételt tehet: hiányzik a kötet használatát megkönnyítő tartalomjegyzék és névmutató. Főként az utóbbira, elsősorban egy személynév mutatóra lenne szükség, annál is inkább, mivel a tanulmány és a közölt források adatgazdagsága a kötet széles körű hasznosítását ígéri. Sahin-Tóth Péter SOMOGY MEGYE MÚLTJÁBÓL Levéltári évkönyv 27. Kaposvár, 1996. 390 o. A Somogy Megyei Levéltár 1970-ben indult kiadványsorozatának jelentőségéről ezúttal talán nem kell külön szólnunk, hiszen a Századok recenziói mindig is megkülönböztetett figyelemmel tudósítanak egy-egy frissen megjelent kötetének sokszínű, és a megye határain többnyire túlmutató tanulmányairól. Ezúttal a szokásosnál kevesebb a közölt tanulmányok száma, valószínűleg azzal összefüggésben, hogy egy negyed század elteltével igen időszerűvé vált a megjelent kötetek összevont mutatói közlésének megkezdése Domokosné Szalai Zsuzsanna összeállításában. Az ennek folytán meglehetősen terjedelmes Függelékben emellett természetesen megtartotta szokott helyét a kiadványt szerkesztő levéltárigazgató Szili Ferenc beszámolója az elmúlt 1995. esztendő levéltári tudományos rendezvényeiről, a levéltárosok publikációiról és közművelődési tevékenységükről. A Somogy megyei levéltári évkönyvsorozat egyik jellegzetessége, hogy kötetek során végighúzódó nagyszabású diplomatikai forrásközlés, illetve szfragisztikai rendszeres publikáció fóruma. A legnevezetesebb a Somogyi Konventnek az Országos Levéltárban őrzött oklevelei közzététele, mellyel néhai Komjáthy Miklós az évkönyvsorozat megindulása óta 25 köteten át foglalkozott, s halála után, 1995 óta Borsa Iván folytatja e fontos vállalkozást. Bezerédy Győző Somogy megye 1768-1856 közti mezővárosi és községi pecsétei szakszerű leírásával és a pecsétrajzolatok bemutatásával a helységnevek betűrendjében haladva a H-J-ig jutott el a most ismertetett 27. kötetben