Századok – 1999
Közlemények - Pesti Sándor: A törvényelőkészítés folyamatának fejlődése a dualizmuskori Magyarországon III/579
584 PESTI SÁNDOR leljenek 3. vegyék figyelembe a képviselők igényeit: „hajlamuk - és tárgyavatottságuknál fogva mely bizottságok tárgyalásain óhajtanának leginkább részt venni?". A következő témakörökben indítványozta törvényjavaslatokat elkészítő bizottságok felállítását: 1. házszabály 2. nemzetiségi törvény 3. Magyarország és Erdély közti viszonyok végleges rendezése 4. a megyei, városi s a szabad kerületekbeli törvényhatóságok valamint a községek végleges rendezése 5. a vallásfelekezetekről és a népoktatásról szóló törvény 6. „közgazdaság s anyagi érdekek fölötti intézkedés" 7. országos közintézetek (Nemzeti Színház, Nemzeti Múzeum, MTA, Ludoviceum) rendezése 8. codificatio (polgári jog, Btk., váltó- és kereskedelmi jog, bányajog, sajtóviszonyok, be- és kivándorlási törvény).18 Ezen bizottságok — melyeket a plénum létre is hozott — feladata tehát nem egyszerűen a törvényjavaslatok plenáris előkészítése volt, hanem maguknak a javaslatoknak a megalkotása. Ne feledjük ugyanis, hogy ekkor még nem létezett magyar kormány! A kiegyezési tárgyalások sikere és a felelős magyar minisztérium megalakulása következtében ezen bizottságok eredeti funkciója okafogyottá vált. Egyedül a nemzetiségi törvényjavaslatot készíti el az e célra létrehozott bizottság, azonban a 40 főből időközben 16 itt is kicserélődik, és a végleges törvény Deák Ferenc alternatív törvényjavaslatát alapul véve születik meg.1 9 A többi törvényjavaslatot pedig már az illetékes minisztériumok alkotják meg és terjesztik be a parlamentbe. Az Unióról szóló javaslatot egyből az osztályoknak adják ki, míg más törvényjavaslatok előzetes véleményezésére — élve a házszabály adta lehetőséggel — rendre különbizottságot választanak. így a „polgári törvénykezési rendtartás és a büntető törvény és eljárás" plenáris előkészítésére egy 15 fős, a népoktatási törvény előkészítésére egy 25 fős, a „védrendszerről, a honvédségről és a népfelkelésről" szóló törvény előkészítésére egy 15 fős, a vasúti kölcsön adatai és föltételei megvizsgálására szintén egy 15 fős bizottságot küldenek ki, még az 1865-68-as országgyűlés időszakában.2 0 Természetesen ezen javaslatok a bizottsági véleményezés után még osztályülési tárgyalás alá is vétettek, mielőtt a plénum elé kerültek. A következő ciklusokban (1869-72., 1872-75.) ez a tendencia tovább folytatódott, több nagyjelentőségű törvénycsomag előzetes véleményezésére különbizottságot választottak, rendre hangsúlyozva a szakmai szempontok fontosságát.2 1 Az első állandó törvényelőkészítő szakbizottság is igen hamar megjelent a magyar parlamentben. Lónyay Menyhért pénzügyminiszter már 1867. decemberében kérte a házat egy állandó pénzügyi bizottság megválasztására: „Méltóztas-18 Képviselőházi Irományok 1865-68. I. k. 28. és 31.sz. 19 Képviselőházi Napló 1865-68. VII. k. 44. és XI. k. 171. 20 Képviselőházi Napló 1865-68. X. k. 289., IV k. 265., X. k. 62., VIII. k. 200. és V k. 5. 21 így 1870. áprilisában a közép- és felsőfokú oktatással foglalkozó törvénycsomag előzetes véleményezésére 15 fős, 1871. márciusában a bíróságok szervezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalására 25 fős, 1871. szeptemberében az ipartörvény előkészítésére 15 fős, 1872. novemberében a védkötelezettséggel összefüggő törvénycsomag (5 törvényjavaslat) megvitatására 15 fős, 1873. novemberében az igazságügyi törvénycsomag (közjegyzőség, ügyvédi rendtartás, gyakorlati bírói vizsgálat) előkészítésére 25 fős, 1874. februárjában a váltóhamisításról és a csalárd csődről szóló törvényjavaslat véleményezésére 15 fős különbizottságot küldött ki a képviselőház. (Képviselőházi Napló 1869-72. VIII. k. 70., XV k. 208., XVII. k. 151., 1872-75. II. k. 7., VIII. k. 15. és IX. k. 204.)
