Századok – 1999

Közlemények - Lukács Lajos: E. J. Monson főkonzul működése a Lónyay-kormány időszakában III/561

A PESTI ANGOL KONZULÁTUS MEGALAKULÁSA 1872-BEN 577 is biztosítani a személyes érintkezéseit a vezető magyar politikusokkal. Ennek sorába illeszkedett, hogy 1872 karácsonya és újéve között módját ejtette annak, hogy tárgyaljon a kormányba került új miniszterrel, gróf Zichy Józseffel, aki sok tekintetben derűlátóan ítélte meg az ország helyzetét, keveset sejtve a jövőt fe­nyegető gazdasági krízisről. Szót váltottak a Monarchia sajátos népesedési össze­tételéről, különösen a szláv elemek növekvő birodalmi súlyáról.6 2 Az angol külügyi hivatalhoz érkező gyakori magyarországi beszámolók teljes mértékben meggyőzték Granville külügyi államtitkárt arról, hogy jó személyre esett a választásuk, amikor Monsonra bízták a pesti angol főkonzulátus vezetését. Ahogy e hivatal működött, ahogy megteremtődött kiemelkedő szerepe a magya­rországi konzulátusok között, mindebben Monson jelentős szerepet vállalt. Joggal tekinthetett vissza egy éves diplomáciai szolgálatára belső megelégedéssel, miután rövid időn belül kellő ismeretre tett szert az ország bonyolult politikai és gazdasági viszonyaiban és feladatait különösebb nehézségek nélkül a magyar kormány mesz­szemenő jóindulatát, támogatását elnyerve végezhette. Ugyanakkor tükröződött ebben Magyarország és a szélesebb értelemben vett dualista Monarchia Anglia iránti rokonszenve és annak felismerése, hogy London változatlanul súlyt helye­zett arra, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia továbbra is a közép-keleteurópai stabilitás lényeges része maradjon.63 Az a körülmény, hogy 1872-től Pesten angol főkonzulátus létesült — még­hozzá meglehetősen széles politikai szerepkörben — Magyarország számára fo­kozottjelentőségre tett szert. Önálló magyar külpolitika és diplomácia nem lévén, az angol konzulátus mindennapos gyakorlati tevékenységében már-már egy va­lóságos követségre emlékeztetett, sajátos szint kölcsönözve nemcsak az angol-ma­gyar kapcsolatoknak, de általában a magyar külpolitikai törekvéseknek is. Bizo­nyítékok sora jelzi, hogy a közös diplomáciai vezetés nem fogható fel egy áthág­hatatlan merev rendszernek, akadtak kisebb-nagyobb rések, csatornák, melyeken keresztül a magyar kormányzat sajátos érdekeit érvényre juttathatta, függetle­nebb diplomáciai szerepkörben jelenhetett meg. Kétségtelen, hogy Monson angol főkonzul tevékenysége mindehhez hozzájárult - szélesebb teret biztosítva Magya­rország számára Anglia és a világ felé. 62 Monson Granvillenek, Pest, 1872. dec. 28. (PRO. Foreign Office. Gen. Corr. E0.7. 802-747/77). 63 Vö. Political Correspondence of Mr Gladstone and Lord Granville, 1868-1876. Szerk. A. Ramm. Royal Historical Society I—II. Oxford, 1952. I. 160.és köv.; Lord Edmond Fitzmaurice: Life of Granville George Leveson-Gower, second Earl Granville. I—II. London, 1905.; Algernon Cecil: British Foreign Secretaries, 1807-1916. London, 1927. 280. és köv.

Next

/
Oldalképek
Tartalom