Századok – 1999
Közlemények - Szabó Csilla: A politikai elit függetlenségi ellenzékének szervezeti formálódása Magyarországon; az 1860-as években: a 48-as Párt megalakulása II/519
A 48-AS PÁRT MEGALAKULÁSA 531 mokhoz. S ahol ellentétek merültek fel, annak nem közjogi, sokkal inkább társadalompolitikai, nemzetiségi vagy vallási motivációja volt.68 Az 1865/68. évi országgyűlés baloldali ellenzéke Az 1865. évi országgyűlés az egység szellemében indult. A képviselők Deák nevét, illetve 1861-es második feliratát hangoztatták: „A nemzet képviselői... kevés kivétellel a szabadelvű párthoz számítják maglikat, s átalános szabadsági és a kormányformára vonatkozó kérdésekben ugyanazon elveket fogják követni".69 Az egységet beharangozó, diadalmasan ünneplő cikkek azonban két dolgot figyelmen kívül hagytak, mégpedig a képviselők közötti személyes összefonódást, illetve ellenérzéseket és a politikai elit pozíciójának megszerzéséért folyó küzdelmet. Az előbbi a megváltozott történeti szituáció, a megváltozott pártalakulási feltételek és elvek ellenére is összetartotta, illetve elválasztotta egymástól a korábbi párttagozódás csoportjait: „természetes, hogy az új tagok érzületbeli rokonaik körül csoportosulnak, kikhez tán személyes ismertség is közelebb hozza".70 Az utóbbi pedig Deák személyének, politikai nézeteinek féltékeny őrzését, illetve megszerzését váltotta ki. Ε két motiváció a pártosodás és/vagy egység problematikájának igen érdekes és sajátos megoldását hozta felszínre. A korábbi felirati pártiak 1865. december 5-én „saját" Deák-klub7 1 alakítását határozták el.7 2 „A 61-iki határozatiak keményen orroltak a Deák-klubb miatt", sőt, maga Deák is ellenezte a közvetlen környezete által „idő előtt" kezdeményezett pártalakulást.7 3 A volt határozatiak nyomása és Deák álláspontja végül engedni kényszerítette a pártoskodókat, s a Deák-pártnak induló szervezkedést kibővítették „képviselői kaszinóvá".74 „Most az egyetértésért meg kelle hoznunk ez áldozatot"- írta naplójába fájdalmas önfeláldozással Szász Károly.75 A Deákpárti képviselőkből alakult kaszinó az 1865/6. évi országgyűlés időtartamára alakult, 1865. december 10-től számított négy hónapra. Tagja lehetett minden alsóházi tag, aki magát a Deák-párthoz tartozónak számította, s befizette a havi 5 forintos „részvényesi" (értsd tag-) díjat.76 A kaszinó minden pártszínezettől elvonatkoztatva szolgált az alsóházi tagok gyülekezési és társalgási helyéül.7 7 S valóban, a december folyamán beiratkozott 285 tag között éppúgy ott találjuk a korábbi határozati párt prominens vezetőit, mint a szélsőbaloldali vagy az ókonzer-68 Vó. Takács Péter 1991. im. 216-217. 69 Mezei Mór·. Az 1865-6-ki országgyűlés párttörténete. In: Országgyűlési emlékkönyv 1866. im. 25. 70 Pesti Napló, 1865. december 23. 16. évf./294. sz. 71 A korszak szóhasználatában a „klub" adekvát kifejezése volt a „pártnak". 72 Vasárnapi Újság, 1865. december 10. ΧΠ. évf./50. sz. 73 Szász Károly: Egy képviselő naplójegyzetei. Pest, 1866. 7-8. 74 A képviselői kaszinó gondolata nem volt új jelenség a magyar közéletben. Hasonló működött már 1861-ben is: „Az országgyűlési képviselők a „Tigris" vendéglőben casinót alakítottak 5 frtos havi részvényekre" - számolt be a Politikai Újdonságok 1861. április 17-i száma (VII. évf./16. sz.). 75 Szász Károly im. 8. 76 Pesti Napló, 1865. december 17. 16. évf./281. sz.; A Deák-párti képviselőkből alakult kaszinó alapszabályai és a képviselők sk. aláírásai. MOL, R 22., 5. t. 243. sz. 77 Pesti Napló, 1865. december 12. 16. évf./284. sz.
