Századok – 1999
Közlemények - Szabó Csilla: A politikai elit függetlenségi ellenzékének szervezeti formálódása Magyarországon; az 1860-as években: a 48-as Párt megalakulása II/519
A 48-AS PÁRT MEGALAKULÁSA 529 információiban, sem szerkezeti felépítésében nem nyújtott többet társainál. Valószínűleg ez okozta a várva várt közönség elmaradását, majd a lapkiadás megszüntetését.5 4 A provizórium időszaka további két lehetőséget kínált a szélsőbal szervezeti összekovácsolódásához. Vidats János5 5 országos honvédegyleti hálózat kiépítésére tett komoly erőfeszítéseket. A császári rendőrség azonban még 1862 folyamán felszámolta a szervezkedést, s Vidatsot — felségárulás címén — több hónapig vizsgálati fogságban tartotta.56 Vidats a szabadulás után a civil életbe menekült, külföldi tanulmányútra utazott, majd átvette apja gépgyárának irányítását.5 7 A változó politikai körülmények hatása (1865/66) Az emigráció és hazai szervezete közötti kapcsolat megromlása adhatott még alkalmat a szélsőbal politikai izmosodásához. A konfliktust Kossuth újabb konföderációs terve szülte, amelyet — nemzetiségi és szociális radikalizmusa miatt — a határozati párti vezetők kategorikusan elutasítottak. A távolodáshoz, majd a végső szakításhoz az európai politikai események is megerősítő lökést adtak, hiszen egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az európai egyensúlypolitikának szüksége van a Habsburg-hatalomra, a birodalom egyben maradására. A titkos szervezkedésben támadt űr szélsőbali betöltésétől még Kossuth sem zárkózott el, ám a rendőrség végül ezt is megakadályozta az emigrációs összekötők — Szilágyi Virgil és Mezey Lipót — letartóztatásával és elítélésével.5 8 A várakozás ideje, a külpolitikai helyzet alakulása tehát egyre inkább a deáki politikai stratégia realitásának dolgozott, amelyet az európai-birodalmi-magyarországi történeti-társadalmi kérdésrendezés kölcsönhatásban lévő feltételrendszerének egységes szemlélete jellemzett. A közjogi radikális alternatíva esélye pedig evvel párhuzamosan tovább szűkült. A provizórium időszaka 1865 utolsó hónapjaiban ért véget, a birodalmi centralizmus megteremtéséért küzdő Schmerling államminiszter felmentésével, a februári pátens visszavonásával, majd a magyar országgyűlés összehívásának elrendelésével. A megváltozott történeti körülmények és politikai viszonyok a november-december folyamán lezajlott képviselőválasztásokra is rányomták bélyegüket, hiszen a korábbi irányzatok nem léptek fel szervezett pártként: „Helytelen volna a választásoknál a jelölteket akár az 1848 előtti és 1848-iki, akár pedig csupán az 1861-iki pártállás szerint ítélni. Csak politikai hitvallása megüsse azon mértéket, melyet az államjogi kérdésben a pragmatica sanctio, s a részletekben az 1848-ban megállapított általános elvek kiszabnak - a jelölt az egyetlen nagy nemzeti párthoz 54 Az önkényuralmi sajtórendszabályok hatálya alatt radikálisabb hangvételű lap nem kaphatott volna kiadási engedélyt. Vo. Szabad György. Kossuth Lajos politikai pályája ismert és ismeretlen megnyilatkozásai tükrében. Kossuth Kiadó, Bp., 1977. 192. 55 Vidats János (1826-1873) szélsőbaloldali országgyűlési képviselő 1861-től. 56 Vidatsot — kezesség mellett — szabadlábra helyezték, ám nem szüntették meg az ellene folyó bírósági eljárást. Bizonyítékok hiányában 1865. augusztus 17-én mentették fel a kereset alól. Jövő, 1862. május 25 I. évf./42. sz.; Hon, 1865. augusztus 19. III. évf./189. sz. 57 Magyar Újság, 1867. május 9. I. évf./32. sz. 58 Magyarország története 1848-1890. I. kötet im. 716.
