Századok – 1999
Tanulmányok - Kristó Gyula: I. Károly király főúri elitje (1301–1309) I/41
I. KÁROLY KIRÁLY FŐÚRI ELITJE (1301-1309) 49 ségben, 1301-1302-ben ugyanezen uralkodó tárnokmestere, 1302-ben e királytól mint két megye ispánja kapott utasítást, 1303-ben pedig László hű bárói között említette, amikor is ugyancsak két megye ispáni tisztét töltötte be (az egyik megegyezett az 1302. évivel, a másik különbözött attól).4 8 Domokos tehát bízvást tekinthető László király egyik legbefolyásosabb hívének. Politikai pályája már 1301 előtt magasba ívelt, hiszen III. András alatt hosszú éveken át tárnokmester volt, még korábban pedig megyésispán.49 Rátót Domokos 1307 után rendre Károly király udvarának igen előkelő helyén szerepel a listákon: kétszer 2., egyszer-egyszer pedig 3., 4. és 5., vagyis a „disszidensek", azaz a László oldaláról Károly királyhoz állt előkelők közül neki sikerült a 14. század első évtizedében Rátót Loránd mellett a legmagasabbra emelkednie. (Két listában szerepel együtt Rátót Domokos és Rátót Loránd, egyszer az egyikük, másszor a másikuk állt előbb.) Rátót Domokos 1308-ban megyésispán;5 0 utóbb még magasabbra ívelt pályája, Kopasz lázadása és a nádorságból való kiesése után 1315-1320 között a nádori méltóságot viselte.5 1 Közvetlen leszármazottja, Domokos nem jutott közéleti szerephez. Domokos nádor testvére, László (Lack) 1301-ben tagja volt annak a magyar főúri küldöttségnek, amely Csehországba utazott, hogy Vencel cseh király fiát, Lászlót meghívja a magyar trónra. 1302-ben László szolgálatában a királynéi tárnokmesteri méltóságot viselte.52 Ο szintén nem volt új ember a hatalomban, hiszen III. Andrást asztalnokmesterként, majd szlavón bánként szolgálta.53 Rátót László Károly udvarában elfoglalt 7. és 6. helye arra utal, hogy Károly értékelte táborába történő átállását. Ugyanakkor fiai nem viseltek méltóságokat. A két további Rátót nembeli családtagról, Dezsőről és Miklósról, akik egymásnak, valamint a már tárgyalt Kakasnak, Domokosnak és Lászlónak is unokatestvérei voltak, nem tudjuk teljes egyértelműséggel igazolni korábbi László-pártiságukat, de a nemzetségtagok többségének kiállása László király mellett valószínűvé teszi, hogy ők is innen indulva jutottak el 1307-re Károly udvarába. Dezső 1303-ban borsodi és gömöri, 1304-ben gömöri ispán, majd Károlyhoz történt csatlakozása után, 1308-ban szintén borsodi ispán.54 Mivel Borsod megye ezekben az években Ákos István nádor tartományuras ágának törzsterülete, Dezső pedig Ákos István veje volt, szerfelett nagy a valószínűsége annak, hogy legalábbis Borsod esetében Dezső sem egyik, sem másik király, hanem a megyében tényleges hatalmat gyakorló kiskirály, Ákos István ispánjának tekinthető. Ez azt jelentené, hogy Dezső Ákos Istvánnal együtt váltott pártot. Márpedig ezen István — mint alább látjuk — László táborából legkésőbb 1307-re tért meg Károly hűségére, éppen azon évre, amikor Dezső is felbukkan ott. Ha ez az okfejtés megállja a helyét, Dezsőről közvetett módon igazolható egykori László-pártisága. Dezső pozíciója természetesen nem érhette el Károly udvarában Ákos István helyét, ott elfoglalt 9. helye Ákos István 5. helyéhez viszonyítva igazolja azt a feltételezést, hogy Dezső mint Ákos István családjának és politikai értelemben vett famíliájának tagja hátrább szerepel a rangsorban apósánál. Ha nem is 1307-ben, de 1308-ban meglepően előkelő helyen, 48 Uo. I. 76., 144., 309., 211., 295., 508. szám. 49 Karácsonyi János: a 26. jegyzetben i. m. 918., 922. 50 Anjou-okit. II. 459. szám. 51 Engel Pál·, a 20. jegyzetben i. m. 2. 62 Anjou-okit. I. 358., 295. szám. 63 Karácsonyi János·, a 26. jegyzetben i. m. 922. 54 Anjou-okit. I. 358., 681., II. 405. szám.
