Századok – 1999
Tanulmányok - Csapó Csaba: Csendőrség és közigazgatás (1881–1914) III/497
CSENDŐRSÉG ÉS KÖZIGAZGATÁS (1881-1914) 505 A megkeresést a hatóságoknak mindig tiszti alosztályokhoz (szakasz, szárny, kerület) kellett intézniük abban az esetben, ha „nagyobb intézkedések" váltak szükségessé. Feljelentés alatt valamilyen büntetendő cselekménynek a károsult vagy bárki más által a csendőrséggel való közlését értették. „Hatóságok... által tett feljelentéseknek, magánszemélyekénél mindig nagyobb hitele van."3 3 A községi elöljáróságok jogosítványait lényegesen kibővítette a bűnvádi perrendtartás életbeléptetésével kapcsolatban 1899-ben kiadott belügymininiszteri rendelet, amennyiben a helyi elöljáróságokat is rendőri hatóságnak nyilvánította, tehát a csendőrség megjelenéséig — ha a késedelem a nyomozás eredményére veszéllyel járt — kihallgatásokat, személymotozást, házkutatást tarthattak, nyomozást végezhettek. Szigorítást jelentett ugyanakkor, hogy a 12. paragrafus szerint a sürgős eseteket kivéve az őrsöknek már csak az illetékes főszolgabíró küldhetett megkereséseket.3 4 1881-től a szervezeti utasítás tartalmazta azt is, hogy helyi rendészeti ügyekben, az 1871. évi XVIII. tc. alapján a csendőrséget csak felügyelő és a községi közegeket támogató szolgálatra lehetett igénybe venni. A helyi rendészet fogalmát rendkívül szélesen értelmezték, de néhány fontosabb ágát feltétlenül ki kell emelnünk: 1. közegészségügy: utcák, terek, kutak stb. tisztántartása; szállodák és vendégfogadók egészségügyi ellenőrzése; élelmiszerek eladásának ellenőrzése; állategészségügy; járványok bejelentése stb.; 2. közbiztonság a személy- és vagyonbiztonság tekintetében·, tűzrendészet; közveszélyes őrültek felügyelete; robbanóanyagok gyártása, szállítása és elhelyezése; idegenek nyilvántartása és figyelemmel kísérése; toloncügy; lopás; cselédeknek és munkásoknak munkaadójukhoz történő visszakísérése stb.; 3. „közcsend, rend és nyugalomra" vonatkozó szabályok·, kocsmai zárórák betartása; koldulás; házalók ellenőrzése; búcsúkon, vásárokon, színházi előadásokon a rend fenntartása; bordélyok ellenőrzése stb. 4. községi, törvényhatósági, megyei és kormányrendeleteknek a helyi rendészetre vonatkozó határozatai.3 5 A rendezett tanácsú városok és nagyközségek az esetek többségében rendelkeztek saját rendőrséggel, így itt a csendőrség felügyelő és kisegítő szerepe csupán arra korlátozódott, hogy ellenőrizték a helyi rendészeti ügyek szabályszerű teljesítését. Az esetleges mulasztásokat közölték a kapitányi hivatallal vagy a községelöljárósággal és a következő alkalommal ellenőrizték azok kijavítását. „Rendes viszonyok között" tehát önállóan nem intézkedtek. Az önálló közbiztonsági személyzettel nem rendelkező kisközségekben természetesen minden feladat elvégzése a csendőrök teendői közé tartozott, de ilyen alkalommal elméletileg kötelesek voltak egy-egy községi megbízottal együtt, egymást segítve intézkedni.3 6 Ennek a rendelkezésnek a betartása azonban a források szerint sok esetben nem teljesült. 33 Némethy Ferenc: A m. kir. csendőrség szervezete, szolgálata és viszonya a közigazgatási hatóságokhoz II-III. Közigazgatási Könyvtár, Bp. 1900. 3. sz. 109. 34 Belügyi Közlöny 1899. 25. sz. 35 Némethy i. m. 131-134.; Csendőrségi Lapok 1914. március 29. és április 5.; 1928. június 20.; 36 Zsebkönyv a magyar királyi csendőrség számára 1893. 184.
