Századok – 1999
Tanulmányok - Kristó Gyula: I. Károly király főúri elitje (1301–1309) I/41
Kristó Gyula I. KÁROLY KIRÁLY FŐÚRI ELITJE (1301-1309) Ha nem elégszünk meg azzal, hogy hozzávetőleges megállapításokkal általában jellemezzük I. Károly (ismertebb nevén: Károly Róbert) uralma legválságosabb évtizedének hatalmi elitjét, vagyis azokban az években, amikor az uralkodó főúri támasza maga is bizonyos mértékig kiforratlan volt, ráadásul a királyi oklevelek sem tartalmaznak az elitet feltüntető méltóságsorokat, nem tehetünk mást, mint a korszak okleveleiből próbálunk lehetőség szerint megbízható következtetésekre jutni. Ε kilenc évből összesen kilenc olyan lista maradt ránk (sajnos, nem évenként arányos eloszlásban), amely Károly Róbert világi főembereiről képet ad. Ezek többsége nem azzal a céllal készült, hogy a hatalmi elitet bemutassa, de—úgy tűnik—munkahipotézisként megkísérelhető ilyen célzattal való felhasználásuk. Lássuk e forrásokat! (1.) 1301-re vonatkozóan a 14. századi krónikakompozíció tartalmazza azt a híradást, hogy III. András halála után (más nemesek mellett) három igen hatalmas főember csatlakozott a gyermek Károlyhoz.1 A kilenc adatsor közül ez tekinthető a leginkább bizonytalannak, hiszen itt nyilvánvalóan nem egykorú, hanem valamelyest későbbi időből származó információról van szó, s kiváltképpen kétséges — ha a tudósítást hitelesnek is tekintjük2 — az, hogy vajon a név szerint említettek sorrendje megfelel-e Károly Róbert oldalán ténylegesen elfoglalt 1301. évi értéküknek. (2.) 1302. szeptember 26-án kelt oklevelében Vencel (László) király felsorolja azon hűtlenek nevét, akik Károly Róberttel együtt Budát ostromolták, ahol ő tartózkodott.3 A hűtlenek (vagyis Károly Róbert hívei) sorrendjét itt éppen nem Károly, hanem riválisa, László király nézőpontja és ítélete alapján kapjuk meg. (3.) 1304. augusztus 24-én Károly Pozsonyban szövetségre lépett Habsburg Rudolf osztrák herceggel, s e napon egyházi és világi főemberei külön oklevélben ugyanezt tették.4 (4.) 1307. szeptember 3-án Károly Róbert egyházi és világi hívei egyetértésével megajándékozta Tamás comes fia Beke mestert egy Ugocsa megyei faluval.5 (5.) 1307. október 10-én Rákoson az ország congregationán megjelent bárók elfogadták királyuknak és természetes uruknak Károlyt.6 (6.) Napi kelet nélküli 1307. évi oklevélben Károly Róbert a szepesi fold határán levő egyik birtokot világiak tanácsára Rikolf cornes fia Kakas mesternek adta.7 (7.) 1308. szeptember 22-én Károly király az udvarában jelen volt bárókkal 1 Scriptores rerum Hungaricarum. I—II. Edendo operi praefuit Emericus Szentpétery. Budapestini, 1937-1938. (a továbbiakban: SRH.) I. 479. 2 Kristó Gyula·. Csák Máté. Magyar história. Életrajzok. Bp., 1986. 102-103. 3 Anjou-kori oklevéltár. I-V Szerk. Kristó Gyula. Bp.-Szeged, 1990-1998. (a továbbiakban: Anjou-okit.) I. 287. szám. 4 Uo. I. 644. szám. 5 Uo. II. 232. szám. 6 Uo. II. 243. szám. 7 Uo. II. 272. szám.
