Századok – 1999

Közlemények - Miskolczy Ambrus: Jules Michelet „Demokratikus legendái” és a magyar–román párbeszéd. Esettanulmány az imagológia és transzkulturalitás köréből II/383

Miskolczy Ambrus JULES MICHELET „DEMOKRATIKUS LEGENDÁI" ÉS A MAGYAR-ROMÁN PÁRBESZÉD1 Esettanulmány az imagológia transzkulturalitás köréből Imagológia és transzkulturalitás divatszavak. Mibenlétüket nehezebb meghatározni, mint leírni olyan jelenségeket, melyeket velük jelölünk. Az viszont kétségtelen, hogy a múlt század közepén aligha találunk még olyan kiemelkedő személyiséget, aki olyannyira a keleti és nyugati transzkulturalitás, valamint az imagológia kulcsfigurája lenne, mint Jules Michelet. 1. Jules Michelet, a tudós és a próféta Ha fellapozzuk a lexikonokat, azok monumentális munkásságának arányairól adnak némi képet, megemlítve, hogy megírta 17 kötetben Franciaország történetét és hatalmas körképet vázolt fel a francia forradalomról. És emellett könyvet írt a népről, a nőről, a szerelemről, a hegyről, a rovarról, a madárról stb. Levéltáros volt, történész és író. De — amit nem hangsúlyoznak a lexikonok, az az, hogy — mindenekelőtt próféta volt, aki a Collège de France professzoraként hirdette igéit, annak tudatában, hogy az egész világhoz szól. Amikor 1843-ban egyik előadásán ott állt mellette Edgar Quinet és Adam Mickiewicz, akkor úgy érezte: „Lengyelország és Franciaország között, körülvéve oly sok kiváló külföldivel, olaszokkal, magyarokkal, németekkel, keblemben egyetlen lelket éreztem, Európáét."2 Aki nem volt személyes ismerőse, írásai alapján az is maga elé tudta képzelni a Mestert. Vasvári Pál „a távolból" így elevenítette őt meg: „Michelet sokszor keveset mond, két rövid szóval felrázza szenderéből képzeletünket, s felteszi rólunk, miszerint e megragadó rövid eszme nyomán képesek leszünk felfogni azt is, mit ő ki nem mond, mit ő európai titok gyanánt akar sírjába vinni... Michelet iratai nemcsak szavakban szólnak hozzánk, hanem sejtelmekben, jóslatokban és gondolatjelekben. Azok értik őt tisztán, kik vele rokonszelleműek: az avatlanok nem képesek őt felfogni! [...] Rousseau az ember bűneiben meggyűlölte az emberiséget; Voltaire kigúnyolá az embert, Molière szánakozott rajta; Michelet hibáiban és tévedéseiben is szereti az embert. Ε világhírű férfiak... tevék Franciaországot a szellemi világ központjává. Michelet már öreg, de... tud lelkesítni."3 Lelkesíteni - ez is volt a célja. Hogy miként sikerült, lapozzuk fel C. A. Rosetti 1 A jelen dolgozat készülő monográfiánk - A legendák varázsa. Jules Michelet kelet-európai mítoszai - egyik előtanulmánya. A munka a nemzeti mitológiákkal foglalkozó OTKA pályázatunk keretében indult. 2 Hans Kohn: Propheten ihrer Völker. Bern, 1948. 199. 3 Vasvári Pál: Michelet és a német tudományos rendszer. Életképek, 1847. nov.7. 19.sz.