Századok – 1999

Közlemények - Gergely András: Bécs és Pest-Buda 1848 nyári iratváltása a magyar hadügyi önállóság ügyében II/313

BÉCS ÉS PEST-BUDA A MAGYAR HADÜGYRŐL 1848 NYARÁN 323 érdekei ismerete és tudta nélkül Bécsen keresztül utaztamban, mind azt, amit 35 évi nyilvános pályám alatt még eddig okkal senkitől sem kétségesitett egyenes gondolkodásom szerint mindent megígértem, melyet alkotmányos szempontból véve magamtól mint egyes személytől megígérhettem, kikötvén mindazonáltal, hogy azt, amit velem ő nagyméltósága az osztrák hadügymister közleni szíves­kedni fog, azt a ministeriumban törvényes és alkotmányos úton és nézetek szerint kivinni igyekszendek, és így történt az előléptetésekre is, melyekre észrevételeimet felküldve, az osztrák hadügyministeriumtól ellen észrevételeket kaptam, de ame­lyeket ő császári királyi Felségének királyunknak legkegyelmesebb Innsbruckban Junius 15kén kelt kézirata eltörlött; valamint azt a magyar külügyministerium utján Junius 19ké ről 501 szám alatt kelt közlésemben, az osztrák hadügyminis­terium előtt is ünnepélyesen eltörültet(ett)nek nyilvánitám.3 3 Ha ezen legkegyelmesebb királyi rendeletet azon másik legmagasabb ren­delettel, mely a magyar hadügyministeriumot a volt császári királyi haditanács helyibe helyezteti, meg azon legkegyelmesebb kéziratot, amely mindannyi magyar országi és a magyar királyi főhadi parancsnokságokhoz ment3 4 , ha mind ezeket össze veszem és lelkiisméretemet kikutatom, nem találok benne semmi szemre­hányást — a létező királyi legfelsőbb rendeletek(nek) — szoros kötelességemmé vált végbevitele ellen - egész az őrnagyvezérségig3 5 való előléptetésekig. - Mi azomban az osztrák hadügyminister azon kijelelt pontjait illeti, t. i. a péterváradi, eszéki várparancsnok és a zimonyi hadi parancsnok nyugalmazását, és ezek he­lyibe Mártony, Br0 Jovich és Millenkovich kinevezését, bevallom, hogy azt egyol­dalúlag eszközöltem, azt is, hogy az osztrák hadügyminiszter nézete ellen vétet­tem. Fenséged előtt tudva vannak az itteni körülmények, és talán szinte tudvák az osztrák hadügyministerium előtt is, tudva van az is Fenséged előtt, és ha tudni nem méltóztatna, kijelenteni bátorkodom, hogy igénytelen nézetem szerint a vár­parancsnokságok nem nyugalmazást érdemlő helyek, és midőn egy vár, mint Pé­tervárad, veszélyben van, és a régi rendszer által védszereiben elhanyagolt, a­melynek csak türhetős védelmi állapotba helyezésére egy milliót kérnek és talán annyi szükséges is, akkor, alkotmányos szempontból kiindulva, ha a várparancs­nok babérjain nyugvó ősz aggastyán, kinek ön védelmére több szüksége van, mint a vezérletére bizott helynek védelmére tehetsége, ha akkor egy erélyes, technikai tekintetben auctoritással biró egyént kértem, ha hibáztam is a forma ellen, de nem hibáztam hazám java ellen, melynek javát az összes birodaloméval egynek tartom, mivel egy a fejedelmünk. - Mi a más két várparancsnokot illeti, mindkettő azon emberi gyarlóságnak, az élemedettségnek lévén kitéve, ámbár a tőlem is elismert szolgálataikat méltánylom, mégis másokat javasolni bátorkodám, éspedig olyanokat, mellyek azon rágalmat, mintha mi magyarok a más nyelv és nemzet­belieket gyűlölnénk és legfőképp a horvát és tótországiakat3 6 elnyomási szándék­kal illetnénk, hogy ezeknek tettleg jó szándékunkat irántok bebizonyíthatnánk, 33 Vágyig a Latourrai kötött május 23-i szóbeli megállapodást a kinevezésekre vonatkozó június 15-i uralkodói elhatározás érvénytelenítette. 34 A május 7-i ismert uralkodói rendeletekről van szó, amelyeket a magyarországi (budai) és a többi (zágrábi, péterváradi, temesvári) főhadparancsnoksághoz küldtek el. 35 vezérőrnagy 36 szlavóniaiakat

Next

/
Oldalképek
Tartalom