Századok – 1999

Közlemények - Gergely András: Bécs és Pest-Buda 1848 nyári iratváltása a magyar hadügyi önállóság ügyében II/313

320 GERGELY ANDRÁS Ezen javaslat f. hó 13-án történt legfelső elhatározással kieszközölt jóváha­gyása folytán az árkász- és aknász hadtest nélkülözni kénytelen a nagyon haté­kony, jelenleg alig pótolható Martony vörgy.- parancsnokot, aki maga még had­színtéri szolgálatra teljességgel alkalmas, és ennek folytán erődítési szolgálatra valónak nem ismerhető el, amivel szemben egyébként Latour grófnak a legfelsőbb szolgálat érdekében óvást kellett volna emelnie, ha Mészáros vörgy őt korábban erre vonatkozó terveiről értesítette volna. Ezen egyoldalú eljárás további következménye a f. hó 14-i legfelső elhatáro­zás kivitelezhetetlensége, amellyel Őfelsége kegyeskedett jóváhagyni Rukawina báró altbgy. temesvári erődparancsnok alapos okokkal indokolt felváltását a mos­tantól nyugdíjba lépő Berkó vörgy. eszéki erődparancsnokkal2 8 . Azon nagy felelősség tudatában, amely őt Őfelségével szemben éppúgy, mint a Reichstaggal szemben is terheli, ha ő a legfelsőbb katonai szolgálat közös érde­keit tökéletesen nem képviselheti, Latour gróf a legalázatosabban veszi magának a bátorságot, hogy Őfelsége figyelmét azon nagy veszélyekre irányozza, amelyek miatt a Monarchia összhadügyének végromlásra kell jutnia, ha abban további lényegi elkülönülés nyerne teret. A mindkét oldali alkotmányok következtében egyedül Őfelségét megillető főparancsnoklás egysége az összes cs. kir. hadsereg felett ezáltal lényegesen kor­látoztatnék, vetélkedés és az egyik rész állítólagos előnyben részesítése a másikkal szemben az egyetértés azon kötelékét fellazítaná, mely a közös hadsereget ősidők óta azonos szellemiséggel lelkesített egésszé egyesítette, és a cs. kir. csapatok fe­letti, a Monarchia összcéljait szolgáló szabad rendelkezés — már a legutóbbi idő­ben nagyon megnehezedvén — a parancsnoklás és az igazgatás megosztása által teljességgel megkérdőjeleztetnék. A Pragmatica Sanctio a Monarchia összes tartományát egy egésszé egyesíti, amely egész a tartományi intézmények korábbi sokfélesége folytán csaknem ki­zárólag a cs. kir. hadseregben találta meg kialakított megjelenési formáját. A jelenlegi hasonlatosabb kormányrendszerek mellett annál könnyebben le­hetne eszközölni és megtartani a cs. kir. hadsereg egységét, ha a tartományok utóbbi időben itt-ott hangossá váló elkülönülési vágyainak nem kedveznének. A Monarchia integritásának a fentidézett állami alaptörvényből fakadó fenn­tartását illetően az összes miniszter, a hadsereg abból logikusan következő egysége vonatkozásában Latour gróf, mint hadügyminiszter, Őfelsége és Ausztria nemzetei előtt külön is felelős. UVö4-l»b9) ekkor mar nyugalmazott tábornok. iö48 júniusában — az itt kifogásolt kinevezéssel — reaktiválják és előbb a Szeged környéki erők, majd Eszék várparancsnoka lesz. Szeptemberben a vár a horvát-magyar konfliktusban semlegességet fogad (csak az uralkodónak engedelmeskedik), s ezt a bécsi minisztériumnak is bejelentik (Öst. Min.r. 616.). Jovich novemberben elhagyja a várat (átadja Batthyány Kázmérnak), s újra nyugállományba vonul. Az osztrák hadbíróság ezért húsz évi várbör­tönre ítéli, csak halála évében szabadul Olmútzből. - A magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvekben felbukkan még május 30-án a péterváradi erőd parancsnoka, akit a jegyzőkönyvek kiadója Kőszeghi Martony Károly vezérőrnagyként határoz meg, pedig kinevezése, mint látjuk, két héttel későbbi. (Az 1848-1849. évi minisztertanácsi jegyzőkönyvek. S. a. r.: F. Kiss Erzsébet Bp. 1989. 51., 106.) 28 Vagyis az uralkodó június 13-án, Mészáros előterjesztésére, jóváhagyta Berkó tábornok nyug­díjazását, másnap pedig, (feltehetőleg Latour előterjesztésére) kinevezte temesvári erődparancsnokká.

Next

/
Oldalképek
Tartalom