Századok – 1999

Tanulmányok - Tóth Endre: Szent Adorján és Zalavár I/3

26 TÓTH ENDRE Lőrinc napi augsburgi csata következménye — a 791-es évet szinte egy évszázad választja el a Conversio megszövegezésétől. Azt pedig nem tudjuk, hogy a Hadrián­ereklye mikor került Mosaburgba. A Hadrianus név a 8. század utolsó évtizedeiben a hosszú ideig uralkodó I. Adóiján pápa (972-795) neve miatt azonban jól ismert volt Nagy Károly udvarában. A név és a viselője iránti figyelemnek kézzelfogható jele Gerold gróínak, az Ostmark praefectusának családjában feltűnő Hadrianus név125 . A korabeli német névadásban — amely még évszázadokig nem használt keresztény neveket — ez a névadás különösen szokatlan, noha nem egyedülálló. A Huosi gene­alogia-beli Isangrim a 800 körül született fiát szintén a pápáról nevezte el Leónak12 6 . M. Mitterauer Gerold fiának tartotta Adrianust, születését Nagy Károly első római útjának idejére (774) tette, ahová bizonyára a sógora is elkísérte az uralkodót127 (Hildegard Gerold huga volt). Ez mindenesetre jelentheti, hogy az uralkodó környe­zetében ismert kellett legyen: a 791-es avar hadjárat indulásának, szeptember 8-ának a napja a Mária ünnep mellett Hadrianus vértanú ünnepe is. Hogy ez mennyiben járult hozzá a későbbi Hadrianus-transzlációhoz, az adatok híján nem tudjuk: csupán lehetőség marad. Mind a névadás szokatlanságát, mind a Hadrianus-tisztelet korlá­tozott voltát jól mutatja, hogy sem a passaui, sem a regensburgi, sem a freisingi tradíciókban, sem a 9. századi császári oklevelekben nem található egyetlen Hadrianus nevű személy sem a birodalomban a két pápán kívül. Mi lett a Hadrianus ereklye sorsa a magyar honfoglalás után? - nem tudjuk. Ausztriában Hadrianus templomról nem találtam adatot. Van azonban egy középkori feljegyzés, amelyben a traiskircheni (Niederösterreich) Szent Margit templom fel­szentelésekor128 felsorolják az ott őrzött ereklyéket. Ezek között Hadrianus ereklye Mártis et Mercoris", azaz szeptember 5-én kezdődött, ami 791-ben valóban hétfőre esett. A triduumot 5-én, 6-án és 7-én tartották. Vö. Walter Pohl: Die Awaren. Ein Steppenvolk in Mitteleuropa 567-822 n. Chr.) 1988, 315. 125 793: Adrianus filius Geroldi... pro anima Erbionis germani mei, Codex Laureshamenses (ed. Glöckner, Karl) nr. 936. Borgolte, Michael: Die Grafen Alemanniens in merowingischer und karolin­gischer Zeit, Sigmaringen 1986, 120; felfigyelt a névadásra Mitterauer, Michael.: Karolingische Markgrafen im Südosten, Archiv für österreichische Geschichte Bd. 123. Wien 1963,11. 126 Bitterauf Theodor: Die Traditionen des Hochstifts Freising München 1905, Nr. 447. 127 Mitterauer: Karolingische Markgrafen 11.; mivel azonban tudjuk, hogy 799-ben, amikor Gerolt praefectusnak, aki az avarok elleni csatában szeptember 1-én baleset vagy esetleg gyilkosság áldozata lett (Geroldus Baioariae praefectus, in Pannónia, cum contra Hunos proeliaturus aciem instrueret, incertum a quo, cum duobus tantum qui eum obequitantem ac singulos hortantem comi­tabantur, interfectus est: Einhardi, Vita Karoli 13, 182., vö. Pohl, Walter: Die Awaren. Ein Steppenvolk in Mitteleuropa 567-822 n. Chr.), halálakor nem élt utóda (Defuerat soboles, pariterque et defuit heres, Walahfried Strabo, Visio Wettini 329, MGH Poetae Latini Aevi Carolini II. (Dümmler, E. m Berlin 1884, 816), viszont Adrianusról tudjuk, hogy a 9. században még életben volt, ezért Michael Bergolte Adrianust Gerold praefectus testvérének, az idősebb Gerold alemanniai gróf fiának tartja (Die Grafen Alemanniens in merovingischer und karolingischer Zeit, Archäologie und Geschichte Bd. 2. Sigmaringen 1986, 120, 124.). Mivel Adrianus felesége Waltrat még 821-ben és 824-ben is életben volt (Mitterauer: Karolingische Markgrafen 1963, 13) Adrianus legfeljebb (I.) Gerold gróf legifjabb gyermeke lehetett Hildegard (V 783), Gerold (V799), Udalrich gróf — (780-807) — Utó és Megingoz (V 808 után) után, hogy már I. Hadrian pápa uralkodása idején szülessen. A névadás szokatlansága miatt a kronológia biztos alapjának látszik. 128 Die Denkmale des politischen Bezirkes Baden, bearbeitet von D. Dagobert Frey, Bd, XVIII. 229-239. ezt az adatot nem ismeri. A névalak, a passaui egyházmegyei fekvés és a templom patro­cinium egyezése (Szent Margit) alapján kétségtelen az azonosság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom