Századok – 1999
Tanulmányok - Hermann Róbert: Egy „végzetes” döntés születése. Magyar haditervek Gödöllőtől Komáromig 1849. április 7–29. II/253
284 HERMANN ROBERT ségen kívüli, hogy az ellenség erejét ellenünk most már Esztergom vagy Komárom felé központosítja, hol még heves ütközetünk leend".11 9 Aulich Lajos vezérőrnagy, a II. hadtest parancsnoka április 20-án este fél 8-kor jelentette a hadsereg főparancsnokságának, hogy az április 18-áról 19-ére virradó éjjel Pesten járt Szilágyi százados a következő híreket hozta: Mind Pesten, mind Budán kb. egy zászlóaljból áll a helyőrség. A budai várat 18 löveggel szállták meg, ezek közül 6 a Lánchíd, 3 a Svábhegy felé van irányozva. A Fehérvári-kapunál 6, a vár déli oldalán 3 löveg van. A Gellérthegyen 12 löveg áll. A Gellért- és a Sas-hegy között hosszú, 6 tizenkét fontos löveggel ellátott sánc húzódik. Pest előtt nincs sánc, csupán a Rákos-patak Ördögmalomnál lévő átkelőjénél, 6 hatfontos löveggel. Az ellenség tábora 10-12.000 fő, s Kőbányától az Ördögmalomig húzódik. A csapatok 6-8 lovasosztályból (könnyűlovasok és vértesek), 8 gyalogzászlóaljból (köztük 2 vadászzászlóalj) és 30 hat- és tizenkétfontos lövegből állnak. Schlik, Jellacic és Wrbna tábornokok a táborban vannak. Az ellenséges csapatok levertek és elbátortalanodottak, s alig váiják a magyar támadást, hogy végre elvonulhassanak. A pesti lakosság lelkesül a jó ügyért, a budaiak kelletlenek. Április 19-ről 20-ára virradó éjjel 340 poggyászosszekér indult el Budáról Vorösvárra. Április 18-án 2 hadosztály indult volna Esztergomba. Széna hiányában a lovakat búzaszalmával etetik.120 Aulich a jelentéshez mellékelte Asbóth Lajos ezredes, a 12. hadosztály parancsnoka jelentését is. Ebben közölte, hogy 18-án 7 zászlóalj, 800 lovas és 52 ágyú ment Esztergom felé, a Dunán át; „19-kén ismét 800 gyalogság és 300 lovas, 10 álgyú Budára, Vörösvárnál tábort ütött". - A pesti oldalon még hátramaradt Cinkotával átellenben 4000 ember, 26 ágyú, Kőbánya mellett táboroz 300 gyalogos, 600 lovas, 18 ágyú. Asbóth egyben beküldte öccsének, Asbóth Jánosnak Pestről küldött céduláját. Eszerint „A magyar ügyekben az osztrák kormány részéről egy kiegyenlítési kísérlet valószínű, és Stadionnak gyengélkedése ezzel összeköttetésben látszik lenni. Ha nem sikerül, inkább az orosz intervencióiul, mint az olasz seregtől lehet tartani".12 1 Görgei április 22-én Komáromból jelentette Kossuthnak, hogy újabb hírekkel az ellenséges sereg mozdulatiról nem rendelkezik, „de minden nyert tudósításokból és magam tapasztalása után azt következtethetem, hogy Komárom megszállását [ostromzár alatt tartását - H. R.] tovább nemigen fogja sok ideig még folytatni, hacsak (..) vitéz seregünket valami hadi szerencsétlenség nem ér[i], miáltal a kitűzött működési vonalakat odahagyni kénteleníttetnénk".122 Görgei április 24-én jelentette Kossuthnak, hogy úgy látszik, „a N[agy]salló mellett szétveretett ellenséges hadtestek Nyitrában és általában a Nyitra folyó mögött magokat összeszedegetik". Az ebből keletkezhető veszély elhárítása végett, „mely Léván felállított raktárainkat és kórházainkat érhetné", Horváth János 119 Közli Hermann, 1994. 120 HL 1848-49. 22/633. Másolata KA AFA Karton 1967. Akten der Insurgenten Armee 1849-4-165. A Kossuthnak küldött kivonatos magyar fordítás: HL 1848-49. ad 22/633., OHB-iktatószáma 1849:6323. 121 MOL H 147. Vegyes iratok. 11. doboz. 534-536. f. A Kossuthnak küldött másolat. HL 1848-49. ad 22/633., OHB-iktatószáma 1849:6323. A főhadiszállásra ápr. 22-én érkezett. Operations-Journal. 122 Közli Hermann, 1994. 972.
