Századok – 1999
Tanulmányok - Hermann Róbert: Egy „végzetes” döntés születése. Magyar haditervek Gödöllőtől Komáromig 1849. április 7–29. II/253
MAGYAR HADITERVEK GÖDÖLLŐTŐL KOMÁROMIG ... 273 csökkenteni. Ha ugyanis Görgei nem veszi be a várat, kudarcot vall, s el lehet őt mozdítani a fővezérségről; ha viszont beveszi, katonai dicsvágya kielégülvén, a hadsereg éléről a hadügyminisztérium vezetésére lehet hívni. Noha Bayerben komoly hajlam volt az összeesküvési teóriák gyártására (munkájában két, más forrásból nem ismert, Görgei elleni merénylet tervéről is tudósít), a Klapkára vonatkozó megjegyzését, hogy ti. ő volt az ostrom tervének szerzője, minden más forrás is megerősíti.79 Görgei visszaemlékezésében a hadászati helyzetet ismertetve arról ír, hogy a további támadással addig akart várni, amíg a hadsereghez a „minden percben esedékes lőszerutánpótlás" megérkezik. Utóbb azonban feladta ezt a gondolatát, mert két hadászati tanácsadója, Bayer és Klapka, merőben eltérő véleményen voltak. Bayer továbbra is azt javasolta, hogy a támadást folytassák a győri úton hátráló cs. kir. fősereg zöme ellen „ - a komáromi őrség egy részének a Csallóközben Pozsony felé való előnyomulásával egyidőben —, és arra hivatkozott, hogy a véletlenül elakadt lőszerszállítmányok néhány napon belül minden valószínűség szerint beérkeznek". Bayerrel szemben Klapka Buda bevételét sürgette. Három érvet sorakoztatott fel. Az első az volt, hogy amíg Buda osztrák kézen van, elzáija a Lánchidat, amely „azért a legfontosabb számunkra, mert a legrövidebb útvonalon köti össze a Duna jobb partján tevékenykedő hadsereget a tiszántúli szertárakkal, és állandó és szilárd átkelőhely lévén a Duna két partja között, a legkevésbé van kitéve bármiféle zavarnak". Második, ezzel összefüggő érve szerint a budai őrség „Közép-Magyarország úthálózatának legfőbb csomópontját veszélyezteti, és teljesen megakadályozza a Dunán az észak-déli hajóközlekedést". A csomópontot időlegesen át lehet ugyan helyezni a vár közvetlen hatáskörén kívülre, s a várőrséget a szoros körülzárással meg lehet gátolni a kitörésekben, „de annyi csapatot, amennyi a szoros körülzáráshoz elengedhetetlenül szükséges, a Győr ellen tervezett támadás során sehogy sem nélkülözhetünk; a szoros ostromzár pedig csupán fél eredményt hozhat, mert a Dunán a közlekedés a legérzékenyebb ponton továbbra is meg lenne szakítva". Ezt pedig csak Buda bevétele állíthatja helyre. így a budai várban lévő jelentős készletek is a magyar fél kezére juthatnának. Klapka harmadik érve az volt, hogy a vár bevétele megegyezik a hadsereg vágyaival, s a vár őrségének erkölcsi állapotáról érkező hírek szerint szinte bizonyos a várnak első rohamra, vagy akár kardcsapás nélkül történő bevétele. Ez nyilván rémületet kelt az ellenséges táborban, s megkönnyíti a további támadást. Mindez egybeesett Kossuth utasításaival, „amelyek szintén mindenekelőtt Buda visszavételét sürgették". Noha a várőrség állapotáról szóló hírekben Görgei nem feltétlenül hitt, ő maga is úgy vélte, hogy Budát, amelyet négy hónappal korábban a magyar hadsereg tarthatatlan pontként adott fel, aligha lehetett „egynehány ideiglenes építménnyel" tarthatóvá tenni. Végül azonban nem ez döntött, hanem Görgeinek azon meggyőződése — írja — „hogy a magyar hadseregnek azokat a részeit, melyek az április 14-i törvénnyel [a trónfosztással és a Függetlenségi Nyilatkozattal] egyet nem értettek, 79 Katona: Budavár 70-71., 75.
