Századok – 1999

Tanulmányok - Hermann Róbert: Egy „végzetes” döntés születése. Magyar haditervek Gödöllőtől Komáromig 1849. április 7–29. II/253

MAGYAR HADITERVEK GÖDÖLLŐTŐL KOMÁROMIG ... 267 van: nemcsak az iratokban nincs nyoma az említett intézkedésnek, hanem a ké­sőbbi események is ellene mondanak a Bayer által adott ismertetésnek. Ha ugya­nis Görgei valóban ilyen intézkedést adott ki, akkor érthetetlen, hogy 1849 április végi, majd május eleji jelentéseiben ezt miért nem említi. Ugyanígy érthetetlen, hogy április 22-én Komáromba érkezve, miért nem kérdezett rá Guyonra, meg­tette-e a szükséges intézkedéseket a lövegek ügyében. A budai vár ostromáról döntő április 29-i haditanács pedig nem számolt a vár lövetésével, ti. ha számolt volna, akkor Görgei május 6-án nem arról ír Kossuthnak, hogy „a mozsarak, bombák, 24 fontos ágyúk, hozzá való muníciók, valamint 12 fontos muníciókért is már Komáromban írtam, mert amint Guyon tábornokot ösmerjük, nem szá­molhatni biztosan reá, hogy ő mindazokat ki fogja szolgáltatni".51 Ludvigh János jelentése szerint ekkor már az is nyilvánvaló volt, hogy Bem csapatainak megje­lenésére sem lehet számítani a komáromi hadműveletnél. Nyilván ezen a hadita­nácson került szóba Görgei hadügyminiszteri helyettesítése is. Görgei úgy nyilat­kozott, hogy a legjobbnak azt tartaná, ha Kiss Ernő helyettesítené őt a miniszté­rium élén.5 2 Az ostrom politikai indítékai Mi magyarázta Kossuth „vonzalmát" a főváros iránt? Elsősorban külpoliti­kai indokok. 1849 kora tavaszán ugyanis olyan hírek terjedtek el, hogy Ausztria és a piemonti-szárd királyság Brüsszelben tartandó kongresszuson fogja rendezni az olasz kérdést, tehát a Habsburg-monarchia észak-itáliai birtokainak sorsát. Kossuth attól tartott, hogy „ha a főváros siettetett visszavételével impozáns állást nem veszünk", a kongresszus „az olasz ügyeket a mi rovásunkra találja kiegyen­líteni".5 3 Magyarul: Ausztria észak-itáliai birtokainak átengedése fejében szabad kezet kap Magyarországon. Kossuthnak ezt az aggodalmát csak növelhette az, hogy az 1849. február 26-27-i kápolnai magyar vereség után, március 4-én I. Ferenc József alkotmányt adott népeinek, s ebben az oktrojált alkotmányban — csak úgy mellékesen — részekre darabolta Magyarországot. Kossuth ekkor hatá­rozta el, hogy az első komoly katonai sikerek után az országgyűléssel kimondatja az ország függetlenségét és a Habsburg-ház trónfosztását. A döntés szükségességét azzal indokolta az országgyűlés előtt, hogy Magyarország csak akkor számíthat diplomáciai elismerésre az európai hatalmak és az Amerikai Egyesült Államok részéről, ha kimondja függetlenségét. Amikor ez 1849. április 14-én megtörtént, merőben új helyzet állt elő. Magyarország a fegyveres önvédelem teréről a füg­getlenségi harc terére lépett. Egy olyan térre, amelyen csak győzni vagy vereséget 51 Katona: Budavár 435-436. Görgey Artúr II. 82. „Guyon szűkkeblúségét" okolja azért, hogy a vár lövetése nem kezdődhetett meg időben. Valójában Guyon már május 5-én jelentette a kért lövegek útbaindítását, de ezek valamilyen okból csak 11-én este érkeztek meg. Kmety, 1861. 31. — érzelmi érvekkel — már megcáfolta ezt a vádat, ám ez azóta is rendszeresen előkerül a Görgei-párti irodalomban. 52 Ld. erre Ludvigh János ápr. 18-i jelentését. Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára. Fol. Hung. 2768. A szabadságharc erdélyi eseményeire vonatkozó iratok. Kornai István gyűjtéséből. 55-56. f. Az eredeti tisztázat 1945 előtt a MOL Vörös Antal gyűjtemény 1162. szám alatt volt található. 53 KLÖM XTV 616., 619. (levelei Görgeihez és Klapkához). Az előbbit közli még Katona: Kos­suth 314.; az utóbbit az eredeti tisztázat alapján közli Klapka: Emlékeimből 112.

Next

/
Oldalképek
Tartalom