Századok – 1999
Tanulmányok - Hermann Róbert: Egy „végzetes” döntés születése. Magyar haditervek Gödöllőtől Komáromig 1849. április 7–29. II/253
254 HERMANN ROBERT Buda, majd Fiume felszabadítására induljon.6 Április 7-én, az isaszegi magyar győzelem után írott levelében közölte a tábornokkal, hogy a pesti ütközetnél számít reá.7 „Tábornok úr megadja a döntő csapást" - írta neki április 11-én.8 Ekkor már folyt a fősereg Komárom felszabadítására indított hadművelete. „Vagy sikerül ezen hadművelet, vagy nem; ha sikerül, akkor Altábornagy úr mindenesetre későn jönne, mert akkor a főváros nyolc nap alatt a miénk, és az ellenség többé nem tarthatja magát egész a határig, - ha nem sikerül, úgy az Altábornagy úr még akkor is jókor érkezik, ha Ont a bánsági hadművelet (...) tizennégy napig feltartóztatná" - írta Bemnek április 12-én.9 Április 14-én a Hammerstein készülő betöréséről érkező újabb hírek miatt arra utasította Bemet, hogy a Bánság kitisztítása után hadserege egy részével Észak-Magyarországra induljon ez ellen az erő ellen.10 Április 25-én már egy bukovinai diverzió tervét vetette fel Bemnek1 1 , május 6-án, két nappal azután, hogy a fősereg megkezdte Buda ostromát, ismét a Bánság megtisztítására szólította fel. Ekkor ugyanis már tudta, hogy Pest kiürítése után Jellacic délnek vonult, s valószínűleg át akar kelni a Bácskába.12 Bem az ötlet felvetése után közel egy hónappal, április 14-én indult el Erdélyből. Április 20-án egy Galíciából történő es. kir. betörés veszélye miatt Beszterce erősítéséről írt Kossuthnak. Csapatai április 17-én léptek a Bánság területére, s előőrsei 25-én érték el Temesvárt. Bem terve ekkor már az volt, hogy a Bánság megtisztítása után biztosítja Orsovát, majd Fiume felszabadítására indul. A bánsági hadműveletek azonban elhúzódtak, Bem csak május 16-án szorította ki Orsováról a cs. kir. csapatokat, s így semmi esetre sem vehetett részt sem a Pest, sem a Komárom alatti döntő csatában, sem Buda ostromában. így a magyar fősereg vezetőinek az április 6-i isaszegi győzelem, majd Komárom felszabadítása után úgy kellett dönteniük az újabb hadműveletek irányáról, hogy tudták, számottevő erősítésekre belátható időn belül nem számíthatnak. Ekkor került sor a szabadságharc egyik levitatottabb katonai döntésére: a magyar fősereg nem a visszavonuló cs kir. hadsereget üldözte, hanem visszafordult a cs. kir. csapatok által megszállt Buda visszavételére. Noha az ostrom elhatározásával kapcsolatos valamennyi kérdésre talán sohasem kapunk választ, mégis érdemes újra elemezni a már többször elemzett forrásokat, illetve a vizsgálatba bevonni a katonai iratanyagot is. Véleményünk szerint ugyanis a döntés egyszerre volt katonai és politikai döntés, s így megszületése nem elemezhető csupán az egyik vagy a másik szempont figyelembevételével. Az ostrommal kapcsolatban a következő kérdésekre kell választ találnunk: Mi volt a tavaszi hadjárat második szakaszának hadászati célja? Kinek az ötlete volt Buda ostroma? 6 KLÖM XIV 780-782.; Makray Aladár 15-20. 7 KLÖM XIV 841-842. 8 KLÖM XIV 862-863.; Makray Madár 23-25. 9 KLÖM XIV 866-868.; Makray Aladár 26-30. 10 KLÖM XIV 891-892. 11 KLÖM XV 109-114.; Makray Aladár 41-49. 12 KLÖM XV 221-223.; Makray Aladár 50-53. Hasonlóképpen vélekedett aznap Dembmskinek írott levelében is. KLÖM XV 218.
