Századok – 1999
Tanulmányok - Urbán Aladár: Agitáció a magyar köztársaságért 1848/49-ben II/221
AGITÁCIÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGÉRT X848/49-BEN 235 is zavart okozott.5 4 A Pesti Hírlap egyébként szeptember 15-én megkezdte az államirat fordításának közlését. A szerkesztőség bevezetőjében megjegyezte: ha ennek az emlékiratnak semmi közjogi eredménye nem is lesz, „valódi csapás a monarchia híveire, mert a monarchiai rendszer iránti kegyeletet csökkentheti". A lap szeptember 19-én arról elmélkedett, hogy a nádor azzal, hogy elvállalta a drávai sereg főparancsnokságát, segített megtartani az országot a „törvényesség ösvényén". Ugyanakkor rezignáltán állapította meg, hogy a közelmúlt történései milyen károkat okoztak — a képviselők körében is — a király iránti tisztelet rombolásával. „A monarchia eddig népünknek hitágazata volt. Meggyőződése a kamarának is. De a közelebbi események több fegyvert adtak a monarchia elleneinek kezébe, mint valamennyi respublikái mozgalmak Európában, vagy e statusforma legfényesebb tanai". A Pesti Hírlap másnap, szeptember 20-án már arról írt, hogy a dinasztia hadat küld ellenünk, mert a király által szentesített törvények szerint cselekedtünk. „Szépen tanítanak bennünket tisztelni a királyokat" - jegyezte meg a cikk szerzője. Jellasics visszahelyezése hivatalába, a horvát sereg császári zászlók alatt bekövetkezett támadása, Batthyány újbóli kinevezése királyi jóváhagyásának késlekedése (arra hivatkozva, hogy leendő minisztertársai nem ismertek), majd a végleges kinevezés helyett Vay Miklós miniszterelnöki megbízása, végül Lamberg altábornagy mint teljhatalmú királyi biztos kiküldése állandó izgalomban tartották az országgyűlést és a fővárost. így érthető, hogy amíg szeptember 27-én koradélután Batthyány bizalommal utazott Martonvásárra a Lamberggel tervezett találkozásra, a képviselőház aznap késő este tartott ülésén törvényen kívül helyezte a királyi biztost, amivel egyben a gyanú árnyékát vetette Batthyány igyekezetére. Csak a Bécs politikája iránti teljes bizalmatlanság, a horvát sereg közeledése és a fenyegetettség ebből fakadó érzése magyarázza meg Pest lakosságának nagyfokú ingerültségét, ami 28-án koradélután a hajóhídon Lamberg brutális meggyilkolásához vezetett. Ezen a napon jelentette egyébként a Kossuth Hírlapja, hogy megjelent Birányi Ákos: Köztársasági káté című 48 oldalas kiadványa. A kötet utószava szerint a kézirat már május végére elkészült, de a szerző — ezek szerint — jónak látta a megjelentetést elhalasztani. Az 1848-as hazai republikánus irodalomnak ez az első terméke így fogalmazta meg célkitűzését: „Én csak elvért török lándsát, okkal mutatom ki, hogy miért nem kell az uralkodás, és miért óhajtok köztársaságot."5 5 Birányinak ez a munkája a fővárosi értelmiség 54 Az antimonarchista hangulatra Id. Julian Chownitz·. Fél esztendő a negyvennyolcas forradalom Magyarországán. Ford. és s. a. r. S. Lengyel Márta. Bp. 1998. 279. A vidéki visszhangra Id. V. Waldapfel Eszter. A forradalom és szabadságharc levelestára. Bp. 1952. II. 54. A köztársaság kikiáltásának a hadseregben elteijedt hírére: OL H 21 Kossuth miniszteri iratai, 147. sz. Ld. még Ferenczy István levelét F Józsefhez. Pest, 1848. szept. 17-24. Ferenczy István levelei. S. a. r. Valentinyi Dezső. Rimaszobat, 1912. 400-401. (A kötetre Hermann Róbert hívta fel figyelmemet.) 55 Birányi Ákos: Köztársasági káté. Pest, 1848. 4. A kötet mottója:, A társadalomnak, mellynek jogai közé tartozik minden emberről rendelkezni, kötelessége minden emberről gondoskodni." A szerző a bevezetésben hangsúlyozza, hogy ő a proletariátus („Ne irtózzatok a szótól!" - íija) érdekében emeli fel szavát. Majd a köztársaság három formájáról értekezik: a) az ókori, vagy patriarchális köztársaság; b) az újkori, vagy politikai köztársaság; és ami felé a francia köztársaság fejlődik: c) a társulati vagy szociális köztársaság. (25-26.) Ld. még Kosáry, Sajtótörténet, II/l. 130-131. Birányi naprakész ideológiai tájékozottsága igazolja a korabeli eszmék gyors teijedését, amiről Vajda János írt: „Két hónap múlva már túl voltunk a respublika, szocializmus, communizmus fogalmán, Vasvári már az „Icaria" alapelveit magyarázgatta." Vajda János: Egy honvéd naplójából. Vajda János Összes Művei. IV S. a. r. Seres József. Bp. 1972. 331.
