Századok – 1999

Tanulmányok - Urbán Aladár: Agitáció a magyar köztársaságért 1848/49-ben II/221

AGITÁCIÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGÉRT X848/49-BEN 231 hogy május végén a mozgalom híveinek egy része jónak látta csatlakozni a korábbi Ellenzéki Körből ekkorra Radical Kör néven szereplő egyesülethez. Görgey István írta Pestről május 28-án Toporcra, amikor beszámolt a fővárosban tapasztalt alkot­mányos monarchista szellemről: „Szabadelvű loyalitás a jelszava a mi Radical-kö­rünknek, melyhez a vörösek (republikánusok) megint visszacsatlakoztak..."38 Ez a folyamat, a republikánusok március-áprilisban még népes táborának megoszlása nyi­latkozatra késztette mind Petőfit, mind Vasvárit. Először Vasvári lépett a nyilvánosság elé az Életképek június 4-i számában megjelent „A márcziusi ifjúság" című terjedelmes esszéjével. A jól tagolt és jól érvelő írás témánk szempontjából két fontos megállapítást tesz. Az egyik arra igyekezett válaszolni, hogy „a márciusban zászlót ragadott", a nemzeti önállóságot követelők sorában „vezérszerepet játszott" ifjúsággal miért fordult szembe később a közvélemény. Vasvári magyarázata: , A középponti ifjúság egyetlen hibát követett el. Tovább akart menni a tények mezején, mint mennyire nemzetünk el volt készülve. Elejénte országos rokonszenvvel csatlakozott hozzánk a hon minden vidéke. Pest lőn a vezérlobogója. Mindnyájan lépteinkre figyeltek, s híven követének bennünket. De a pesti ifjúság a vezérszerepben messze előrehaladott. A sereg nem bírta őt követni. Elvesztette a láthatárról. így szakadt el egymástól a pesti ifjúság és a nemezt." így maradt tehát magára ez az ifjúság, mert „a nemzet tovább menni nem akart". Ezt megértve önuralmat gyakorolt, nem kívánta követni a bécsi diákok „nagyszerű müveit" (t. i. a május 15-i újabb felkelést). Az ifjúság — íija Vasvári — „csak a márciusi napokban emlegette a legvégsőket, akkor készült minden lehetséges esetre". Ez a nyilatkozat vezet el a második kérdéskörhöz, a márciusi napok repub­likánus követeléseinek értelmezéséhez. ,A pesti forradalom merészebbjei — szól az érvelés — ezen alternatívát vallották: 'vagy vér nélkül felelős minisztérium a király I mellé: vagy, ha vért kell ontani, ez folyjon a respublikáért. Az előbbi teljesült. A második csak egy terrorisztikus eszme, mely Democles kardjaként függött a bécsi bürokrácia hatalombitorlói felett. S azért vidéki atyámfiai! miért ijedtek el oly iszo­nyúan ezen egy szótól?"39 Az írás befejezésén végigvonul a vidék megnyugtatásának szándéka, ami egyértelművé teszi, hogy a május 12-i kormányellenes demonstráció t (a Petőfi által összehívott népgyűlés) vidék visszhangja késztette a szerzőt cikkének megírására. Petőfi május 27-i kelettel ellátott, de csak az Életképek következő, június 11-i számában megjelent írása személyesebb hangvételű, s márciusi népszerűsége elvesz­tésének okait elemzi. Arra kérdésre, hogy mit vétett, így válaszol: „Egy verset írtam, melynek tartalma az, hogy nincsen többé szeretett király, és egy népgyűlésen ki­mondtam, hogy a minisztériumban nincs bizalmam." Ez utóbbi vélemény indokait a cikk részletesen és meggyőzően elemzi. Majd rátér Petőfi a versre, pontosabban republikánus nézeteire: „Ami a 'királyokhoz' című versemet illeti, mely népszerűt­lenségem fő oka, az republikanizmus első nyilvános szava volt Magyarországban, és határtalanúl csalatkoznak, akik azt hiszik, hogy az utolsó is egyszersmind. A monarchia Európában vége felé jár; a mindenható isten sem mentheti meg többé. Ha valamely eszme világszerűvé lesz, előbb lehet a világot magát megsemmisíteni, mint belőle 38 Ld. Görgey István: 1848- és 1849-ből. Élmények és benyomások. Okiratok és ezeknek ma­gyarázatai. Bp. 1885. I. 9. 39 Vasvári válogatott írásai, 298-303.

Next

/
Oldalképek
Tartalom