Századok – 1999

Tanulmányok - Urbán Aladár: Agitáció a magyar köztársaságért 1848/49-ben II/221

AGITÁCIÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGÉRT X848/49-BEN 223 Az 1840-es évek radikális fiataljai, így Petőfi sem kizárólag a francia forradalom eszmeköréből merítette republikánus nézeteiket.9 Az Egyesült Államok iránti rokonszenv tehát sokféle forrásból táplálkozott és sokféle meggyőződést takart. Ez a rokonszenv egyaránt szólt a maga függetlenségét kiharcolt önálló államnak, működő alkotmányának, az általa megvalósított politikai, vallási és kulturális szabadságnak, iskoláinak, gazdag könyvtárainak. Jól érzékelteti ezt a kiegyensúlyozott megközelítést az 1830-as évek mindentudója, a Közhasznú Esméretek Tára, amely így ír az „egyesült statusok"-ról: „Az éjszakamerikai szabad status még csak 60 esztendős, de már is mind természeti, mind erkölcsi tekintetben nevezetes hatalmasságot formál." Majd így folytatódik a jellemzés: „Egy jól rendelt, önmaga által kifejlődő polgári egyesületet állít előnkbe, melynek talpköve törvényes egyezés, s éltető gyökere mindnyájuknak az okossággal megegyező közakaratja."10 A szócikk a továbbiakban korrektül ismerteti az amerikai alkotmányt és szükségesnek tartja megjegyezni, hogy annak alkotói a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalmat már 1789 előtt különválasztották. Az azonban nem mondja ki, hogy az ismertetett alkotmány köztársasági államformát biztosít. Az idézett munka megfelelő kötetében van Köztársaság címszó is, ez viszont nem utal az Egyesült Államokra. A fogalmat így határozza meg: ,JKöztársaság ellenébe tétetik a fejedelemségnek, minthogy t. i. abban a főhatalmat több személyek bírják és képviselik, ebben pedig csupán csak egy."1

1

A szerző a korabeli kormányzati formákat ismertetve hozzáteszi, hogy a nagy uralkodók mindig „köztársaságiasan" (?) uralkodtak. A köztársaság fogalmának használata egyébként a reformkorban sajátos kettősséget mutat. Már a 18. század végén megtaláljuk a „közönséges társaság' ' elnevezést, mint a köztársaság megfelelőjét.1

2

Ugyanakkor a társadalom egészére is használatos a köztársaság megjelölés. így pl. Deák Ferenc 1829-ben egy rablógyilkos védelmében (pontosabban annak halálbüntetése ellen nyilatkozva) így foglalt állást: „Ki kell ugyan a köztársaság sorából törölni minden olyan vétkest, kinek gazsága polgártársainak ostorává lett; de csak akkor, ha e vétkes jobbithatatlan."1

3

A kifejezést Deák a továbbiakban is egyértelműen a társadalom, a „polgári társaság" szinonimájaként használta. A köztársaság fogalma még 1848-ban is azonos egyesek szóhasználatában a társadalommal. 1848. március 22-én Perényi Zsigmond ugocsai főispán a nemzetőrségi törvény vitájában kijelentette: „... a törvénynek értelme az, hogy azon ember, a ki vagyonos, jobban hibázik a köztársaság irányában, mint az, kinek vagyona nincs."1

4 * * * 10

Közhasznú Esméretek Tára 4. köt. Pest, 1832. 183. 11

Uo. 7. köt. Pest, 1833. 332-333. Érdekes a továbbiakban a szócikknek az államformákról szóló fejtegetése. Ha a hatalom az egész nép kezében van — mint volt pl. a görögöknél — az „népuraság", vagyis demokrácia; ha csak néhány fő kezében, az „nagyuraság", vagyis arisztokrácia·, a népuraság „pórurasággá", vagyis ochlocratiává, s mindkettő „rangurasággá", vagyis oligarchiává fejlődhet. 12

Ld. pl. a Magyar Híradó 1793. máj. 21. vagy 1794. ápr. 11-i számát; a Magyar Kurir 1793. jún. 2-i számát. Ld. még Szily Kálmán·. A magyar nyelvújítás szótára. Bp. 1902. I. 194. 13

Ld. Deák Ferenc beszédei. S. a. r. Kónyi Manó. Bp. 1903. I. 6. Kölcsey így írt 1836-ban: „Tudományt a munkás élettel egybekötni: ez a feladás, mire a köztársaság férfiának törekednie kell." Kölcsey Ferenc: Parainesis Kálmánhoz. S. a. r. Szigethy Gábor. Gondolkodó magyarok. Bp. 1981. 26. 14

Ld. Szabad királyi Pozsony városában rendeltetett magyar országgyűlésen a méltóságos főrendeknél tartott ülések naplója. Pozsony, 1848. 383. A pesti napszámosok 1848. ápr. 20-án kelt