Századok – 1999
Tanulmányok - Tóth Endre: Szent Adorján és Zalavár I/3
SZENT ADORJÁN ÉS ZALA VÁR 15 misit Liuprammus archiepiscopus magistros de Salzburc murarios et pictores, fabros et lignarios. Qui infra civitatem Priwinae honorabilem ecclesiam construxerunt, quam ipsa Liuprammus aedificari fecit ofßciumque ecclesiasticum ibidem colere peregit. In qua ecclesia Adrianus martyr humatus pausat. Item in eadem civitate ecclesia sancti Iohannis baptistae constat dedicata et foris..., 2.1019. dedicatur ecclesia S. Adriani M.73 . A Pozsonyi évkönyvekben feljegyzett mondat Györffy György szerint templom- és nem a monostor alapítására vonatkozik74 . A zalavári apátságnak 1019. és az 1024. évi oklevelei 14. századi hamisítványok7 5 . A Zala szigeti templom és apátság szentistváni alapítása azonban kétségtelen. Érv lehet az apátság szent istváni alapítása mellett egy „profán" ereklye: ismereteim szerint — a rendtörténeten kívül — alig esett szó róla7 6 . Az apátság 16. századi leltára szerint akkor még megvolt szent István „kürtje". Az 1553. évben felvett inventár7 7 „Az egyház marhájának minden hozzávalójáról" című részében írta: Kürt szent István királyé 1, kinek az két végén két remek ezüst vagyon". Hogy a kürt valóban István király személyéhez kapcsolható-e vagy sem, a tárgy elkallódása miatt ma már megállapíthatatlan. Mégis, hogy az első magyar király kürtjének tartották, az a király és az apátság személyes kapcsolatára mutat7 8 . 3. Még egy oklevélre szokás hivatkozni Mosaburggal kapcsolatban: Arnulf császár 885. évre keltezett, hamisított oklevelére. Az Arnulfinum szerint abbatia lett volna a városban firmamus etiam istas curtes in proprium, que entea inibi in beneficium fuerunt sive ex parte antecessorum nostrorum vei nostra sive ex alterius cuiuslibet parte ibi antea beneficiata fuissent, quorum haec sunt nomina:.... ad Mosaburch abbaciam, ubi sanctus Adrianus martir requiescit, quam antecessores nostri ad iam dictum monasterium tradiderunt... und Pannonién, Wien-Köln-Graz 1979, 54. Losek, Fritz, Die Conversio Bagoariorum et Carantanorum und der Brief des Erzbischofs Theotmar von Salzburg, Hannover 1997, MGH Studien und Texte Bd. 15., 126. Magyar fordítása: Horváth János: A magyarok elődeiről és a honfoglalásról Szerk. Györffy György, Bp. 19863, 200-201. Ez esetben nem szerencsés Horváth János fordítása: „és elintézte, hogy ott egyházi tevékenységet folytathassanak." Miután a joghatóságot az érsek gyakorolta, nem elintézte, hanem engedélyezte az egyházi tevékenységet. 73 Annales Posonienses SRH I 125. 74 Tagadja Bogyay Tamás, Történeti forrás- és művészettörténeti stíluskritika Zalavár körül, Zalai Múzeum 4, 1992, 75 Györffy, DHA nr. 14, 17. 76 Az inventár egyházi részét közölte Csánki Dezső: Egyházművészeti Lapok 1884, 5-6. füzet 77 Füssy Tamás: PRT VII, függelék Nr. 106, pp. 598-606., 78 1553-ban Nádasdy Tamás leltároztatta Zoltay Andrása és Csány Akáciusszal mindazt, „ki a várban volna és a vár körül, valamint a várhoz tartozó volna". „Az egyház marhájának minden hozzávalóról" c. fejezetben először a liturgikus tárgyakat, ereklyetartókat, a papi ruhákat, az oltárterítőket sorolja fel. A zalavári apátság egyházi szerelvényeinek sorsa azok közé a kincsek közé tartozik, amelyek esetében nemcsak a pusztulás, szétszóródás puszta ténye állapítható meg, hanem viszonylag jól adatolva nyomon is követhető. Az egyik tétel: ,JCürt szent István királyé 1 (db), kinek az két végén két remek ezüst vagyon". Az egyházi szerelvények listáját Csánki Dezső tette közzé, egyébként elfelejtődött. A leírás a rövidsége ellenére a tárgy mibenlétét meghatározza. A kürt nem fémből készült, mert akkor nem lehetne szó a két végén lévő ezüstmunkáról. Az anyaga eszerint, ha nem is írnak róla, szárú lehetett. A hegyes csúcsát és a kiszélesedő szájnyílását két remek ezüst borította. A kezdetben valaminek a része, darab jelentésű remek a céhek szóhasználatában a német Meisterstück tükörfordítása: mesterremek, mesterdarab. Azaz a remek nem az ezüstmunka minőségét jelzi, jelentése rész: TESZ III 375.
