Századok – 1999

Történeti irodalom - Schramm Gottfried: Ein Dam Bricht (Ism.: Bóna István) I/184

TÖRTÉNETI IRODALOM Gottfried Schramm EIN DAMM BRICHT Die römische Donaugrenze und die Invasionen des 5-7. Jahrhunderts im Lichte von Namen und Wörtern (Südosteuropäische Arbeiten Bd 100) R. Oldenburg Verlag, München 1997. 397 o. EGY GÁT ÁTSZAKAD A római Duna-határ és az 5-7. századi népvándorlások a nevek és szavak fényében Az „Egy gát átszakad" hangzatos főcímet viselő munka csak nagyon áttételesen szól még arról is, amit az alcímmé degradált igazi cím ígér. A könyvben ugyanis nem esik szó az aldunaí (moesiai) római limes összeomlásáról s az összeomlást fokozatosan kiváltó vizigót, hun, osztrogót, gepida, kutrigur, avar, szláv és bolgár támadásokról, az utoljára említett két nép beköltözéséről -mindezen 376-680 közötti eseményeket adottnak és tudottnak veszi az ismert nyelvész, s egy szót sem veszteget rájuk. Miről szól hát a könyv? Ez is el van dugva a címben: név- és szófejtésekről. A szerző első mondataiban kifejti, hogy a római Birodalmi Rend balkáni összeomlását három forráscsoport segítségével lehet kutatni: 1. az elbeszélő (írott) források, 2. a régészeti források s végül, de nem utolsó sorban a 3. forráscsoport, a személynevek s egykorú kifejezések elemzésének segítségével — az utóbbi jelentőségét a történelem-kutatás még alig ismerte fel — így a szerző. Igaz, nálunk az elmúlt évtizedekben csaknem a fordítottja volt divatban, de ezen most ne akadjunk fel. Az előszóból tudjuk meg azt is (a lényeget), hogy a szerző 37 évig, 31 éves korától 68 éves koráig foglalkozott a témával, s jelen könyve valójában munkássága összefoglalása. Tekintsük át sorjában. „Első, előkészítő rész: útmutató". Az 1.1. - 1.22. pontban ismerteti munkásságát és eredményeit. Szorosan ehhez kapcsolódik az Irodalomjegyzék I., II. 1-4., III. 1-7., IV 1-3. tétele, amelyből kiderül, hogy a könyvben szereplő 15 tanulmányból 1960-1995 között 11 már megjelent. A szerző azonban azt állítja, hogy valamennyit átdolgozta könyve számára, s az éppen olvasott útmutatóval együtt 4 kiadatlan munkájával egészítette ki. „Második rész: Az 5. század és a hunok." Az irodalmi jegyzék II. 1-4. tétele szerint kivétel nélkül korábban közzétett munkák együttese, közülük hármat még 1960-1965 között írt, a legkésőbbit is 1977-ben publikálta, vagyis az egész témakör munkássága korai rétegét alkotja. Ha egykori dolgozatait változtatás nélkül tenné közzé, ma azon is csodálkoznánk (bár védhetőnek tartanánk), csakhogy a szerző valamennyinél eldicsekszik azzal, hogy átdolgozta és kiegészítette őket. Ennek nem sok nyomát látni, hiszen még bibliográfiai utalásként sem találkozunk a hun személyneveket manapság összefoglalóan tárgyaló munkák címével. A hun nevek antik közléseit hiánytalanul öszszegyűjtötte s munkatársai segítségével kiadta J. R. Martindale (The Prosopography of the Late roman Empire II. Cambridge 1980), a hun személynevek többségét pedig nagy alapossággal újból elemezte Omeljan Pritsak (The Hunnic Language of the Attila Clan. Harward Ukrainian Studies VI. 1982), Pritsak nevével csak két 50-es években írt, nem túl jelentős dolgozata kapcsán találkozunk. 1962-ben már franciául olvasható volt Ligeti Lajos Dengitzik-névelemzése (Moravcsik-Festschrift, Bp. 1962), s aki másfél évtizeden át a hunok nyelvével foglalkozott, annak ismernie illett volna a korszak egyik vezető turkológusának, Németh Gyulának a témának szentelt jelentős munkáját, még akkor is, ha — a tudomány nagy kárára — az csak magyarul volt olvasható (A hunok nyelve, in: Attila és hunjai, Bp. 1940., Reprint kiadás: Bp. 1986). Nem ismeri (bár ki tudja e különös mellőzés okát), J. Benzing nagyobb munkáját sem (Das Hunnische, Donaubulgarische und Volgabulgarische. Fundamenta I. Wiesbaden 1969). Mind a négy tanulmányában Ε Altheim, G. Doerfer és Ο. Maenchen-Helfen 50-es-70-es évekbeli nézeteivel vitatkozik. Néhányszor idézett magyar „hunszakértője" sajátos módon Moór Elemér (egy 1963. évi dolgozata), míg Harmatta János nevét és munkáit (1952, 1957) mint marxista társadalomtörténészét, s nem mint nyelvészét említi.