Századok – 1999

Történeti irodalom - Kiss Gábor–Tóth Endre–Zágorhidi Czigány Balázs: Savaria–Szombathely története a város alapításától 1526-ig (Ism.: Csukovits Enikő) VI/1351

TÖRTÉNETI IRODALOM 1351 szélesebb európai-amerikai történész-társadalommal a helytörténet szintjén is megismertesse. Ezek után ugyanis a történésznek Párizstól Moszkváig, Isztambultól New Yorkig pusztán fel kell nyúlnia kézikönyveit tartalmazó polcára és könnyen megismerheti, hogy egy-egy korábban még sohasem hallott cseh vagy morva város, vár, kastély vagy kolostor hol fekszik, miről nevezetes és milyen szerepet játszott Közép-Európa történetében. Sajnos, Magyarországról hiába keresgél polcán hasonló kötet után az idegen kutató. Hazánk immáron több mint 1100 éves múltjáról a nagy európai és amerikai könyvtárakban világnyelven csak elvétve akad egy-egy, napjainkra szemléletében és adataiban többnyire egyaránt elavult kötet. Ezek ismeretében viszont nem háborodhatunk fel azon, ha valaki a távoli nyugaton Budapestet keveri Bukaresttel, ha nem tudja, hogy Kassa vagy Nagyvárad eredetileg a magyar királyság legfontosabb városai közé tartozott, vagy a közeli Bécsből is pusztán Ofen, Raab és Ödenburg neveit ismeri Magyarország történetéből. A magyar történettudománynak ezért jó lenne követnie a cseh-morva lexikon kiváló példáját, valamint tanulnia születésének sorsából. Más módon ugyanis Magyarország olyannyira érdekes históriájának az európai történelembe való méltó beillesztésére sohasem lesz lehetőség. Pálffy Géza Kiss Gábor-Tóth Endre-ZágorhicLi Czigány Balázs SAVARIA-SZOMBATHELY TÖRTÉNETE A VÁROS ALAPÍTÁSÁTÓL 1526-IG A kötetet szerkesztette: Engel Pál. Szombathely története 1. Főszerkesztő: Feiszt György Szombathely Város Önkormányzata, Szombathely 1998. 295 o. „Savaria-Szombathely közel 2000 éves története egyedülálló Magyarországon, hiszen ez az egyetlen város a Kárpát-medencében, amely a római alapítástól napjainkig lakott település volt" -olvashatjuk Szombathely most megjelent monográfiájának előszavában. A város különlegesen izgalmas múltja — úgy tűnik — évszázadonként kiérdemel egy-egy monográfiát. A 18. század végén az 1777-ben alapított egyházmegye első püspöke, Szily János megbízásából Schönwisner István írta meg Szombathely történetét, és ezzel egyben az első magyarországi várostörténetet. Schönwisner ! a kezdetektől saját koráig, antik források és a püspöki építkezéseken előkerülő római feliratos emlékek felhasználásával készítette el művét. A 19. század végére Szombathely lázas tempóban fejlődő, modern nagyvárossá nőtt, amelynek polgárai a kultúrára is szívesen áldoztak. 1880-ban 1 kőszínház nyílt, Kuncz Adolf premontrei gimnáziumi igazgató egy tudományos vándorgyűlésen bemutatta a Foucault féle kísérletet, a város pedig a gyűlés emlékére kiadta Kuncz Szombathelymonográfiája első kötetét, melynek folytatását Kárpáti Kelemen írta meg 1893-ban. Most, újabb évszázad múltával Szombathely ismét várostörténeti összefoglalást jelentetett meg. Tervezett mo-I nográfia-sorozatának első kötete közel 1500 évet tekint át a kétezerből, a város alapításától (a magyar középkor záró évének tartott) 1526-ig terjedő időszak történetét. Három, a városhoz szej mélyesen is kötődő kutató vállalkozott arra, hogy Savaria-Szombathely ókori és középkori történetét az eddigi ismeretek és saját új kutatási eredményeik összefoglalásával közérthető formában megírja. A kötet — ha a két évszázados trendet figyelmen kívül hagyjuk — meglehetősen sokat váratott magára. A várostörténet-írás ugyanis nemcsak Szombathelyen, de egész Vas megyében jelentős eredményekkel büszkélkedhet. 1978-ban jelent meg Sárvár monográfiája, s azóta szinte a megye valamennyi városáról jelent meg hosszabb-rövidebb történeti összefoglaló. Szombathely viszonylagos lemaradását a város középkori történetének feltáratlansága magyarázza: a városnak elsősorban római kori történetét kutatták, a római coloniához képest jelentéktelen középkori püspöki mezőváros múltjának feltárása háttérbe szorult, ezért a mostani kötet elkészítéséhez több esetben alapkutatásokat kellett végezni. 1961-ben a Magyar Műemlékek sorozatban megjelent egy Szombathely műemlékeit bemutató kötet, amely rövid várostörténeti áttekintést is tartalmazott. A műemlék-kalauz — amely a szocialista könyvkiadás egyik nagy botrányát kavarta, szerzőire még a „történelemhamisítás"-vádját is rásütötték — a római uralom végétől 1526-ig terjedő időszaknak mindössze három oldalnyi terjedelmet szentelt, noha szerzője, Horváth Tibor Antal már évtizedek óta kutatta a város történelmét. Gyűjtése láthatólag kevés volt ahhoz, hogy egy új városmonográfia készüljön belőle, a mostani kötet létrejöttében mégis jelentős szerepet játszott. A jelen kötet szerzői