Századok – 1999

Történeti irodalom - Böhmen und Mähren. Handbuch der historischen Stätten (Ism.: Pálffy Géza) VI/1349

1350 TÖRTÉNETI IRODALOM Az egyes szócikkekben a helységek különféle nyelvű (német, cseh, latin stb.) neveinek feltüntetése után — a gyors lokalizáció érdekében — megadják annak a járásnak (kerületnek) a nevét is, amelyben a mai Csehország határain belül, de az 1960. évi járásbeosztás szerint az adott település fekszik. (Az 1995-ben felállított új, jeseníki kerülettel járó csekély változásra a már előrehaladott munkálatok miatt nem lehettek a szerkesztők tekintettel.) A kerületek ismeretében azután a belső borítón lévő áttekintő, valamint a kötet Végén sorakozó nyolc részletesebb térképen a helységek könnyen megtalálhatók. A térképek pusztán a helymeghatározást segítik, azaz a korábbi kötetek kiadási elveinek megfelelően és a zsebkönyv méretéből adódóan sematikusak, sem a domborzati, sem az útviszonyokat nem ábrázolják. Hasonlóképpen leegyszerűsítettek a nagyobb városok szócikkeihez csatolt történeti várostérképek és alaprajzok, hiszen ezek sem turisztikai céllal készültek, hanem azzal a szándékkal, hogy a település történeti fejlődését és szerkezetének átalakulását világosan követhetően ábrázolják. A szócikkek a helységek rövid történeti vázlatát adják a legrégibb időktől egészen napjainkig. A szerzők külön figyelmet fordítottak arra, hogy a települések és templomaik első említését, illetve alapítását, majd birtokosaik változását röviden, ugyanakkor pontosan mutassák be. Emellett, a szűkre szabott terjedelem ellenére, a települések művészettörténeti szempontból legjelentősebb emlékeinek (templomok, kápolnák, várak, kastélyok, síremlékek stb.) legfontosabb adatait és jellemzőit is elolvashatjuk, de legkiválóbb szülötteik és személyiségeik sem hiányoznak a kötetből. Végül a szócikkeket néhány, a helységek 19-20. századi történetét és gazdasági fejlődést bemutató adat, valamint a lakosság különböző esztendőkből ismert létszámadatai zárják. Amennyiben ez lehetséges volt, megadják a lakosság nemzetiségi összetételét (csehek, németek, lengyelek, zsidók stb.) reprezentáló számadatokat is. A helytörténeti lexikon a történész számára páratlan adatgazdagsága mellett bibliográfiája miatt is külön értéket jelent. A kötet tartalmazza Cseh- és Morvaország történetének 1996 decemberében lezárt válogatott, ugyanakkor tematikus bibliográfiáját: kutatási jelentések, sorozatok, forráskiadványok, térképek, helységnévtárak, lexikonok, országleírások, statisztikai munkák, politika·, település- és város-, népesség- és nemzetiség-, jpg- és közigazgatás-, gazdaság- és társadalomtörténet, pecsét- és címertan, illetve pénz-, egyház-, irodalom-, zene- és színház-, valamint művészettörténet, genealógia, nyelv- és névtörténet és néprajz fejezetekben, összesen 987 tételben. Ennél, a más munkákból — ugyan nehezen, de — összeszedhető adatbázisnál még értékesebb az egyes szócikkeket követő, a településekre vonatkozó legfontosabb irodalom, hiszen ez gyakorlatilag nem más, mint Cseh- és Morvaország legújabb, bár természetesen nem teljes, helytörténeti bibliográfiája. Hasonlóképpen színvonalasan összeállított a kötet függeléke is. A már említett hely- és névmutató, valamint a bibliográfia és a részlettérképek mellett a cseh-morva történelem legfontosabb közigazgatási, gazdasági és egyháztörténeti fogalmainak tizenegy oldalas glosszáriumát a Pre-mysl-, a Luxemburgi, a Jagelló- és a Habsburg-dinasztiák családfái követik. Mindezeken túl a függelékben megtaláljuk a prágai és olmützi püspökök, majd érsekek, valamint a leitomischli, a leitmeritzi, a königgrätzi, a brünni, a budweisi, végül az 1993-ban alapított pilseni és az 1996-ban létrehozott ostrau-troppaui egyházmegyék püspökeinek jegyzékeit is. A Winfried Eberhard és Frank Hadler által írott, több mint száz oldalas bevezetés ugyanakkor tizenkét alfejezetben jó betekintést nyújt Cseh- és Morvaország történetébe, a kezdetektől egészen Csehszlovákia 1993 legelején történt szétválásáig. A Kroner Kiadó új zseblexikonáról mindezek után bátran kijelenthetjük, kiváló segédkönyv, amely a szakemberek számára remek első útmutató a cseh- és morva történelem alapos, helyi szinten (is) történő megismeréséhez, miközben hasznos útitárs a Cseh Köztársaság nevezetes múltbéli településeit megismerni igyekvő turisták számára is. Használatát a magyar történészek sem nélkülözhetik, hiszen a magyar és a cseh-morva történelem előbb, főként ellenfelekként, utóbb viszont — közös Luxemburgi, Jagelló, végül 1526 után Habsburg uralkodóinknak köszönhetően — szövetségesekként és a Habsburg Birodalom országaiként szorosan összefonódott. A kötet a magyar-cseh kapcsolatok további kutatásához is jó alapot kínál, hiszen számos Magyarországon is megfordult jeles személyiség (katona, politikus, művész stb.) életének alaposabb megismeréséhez, valamint Magyarország történelmének formálásában fontos szerepet játszó német-cseh nagybirtokos család (Liechtenstein, Pernstein, Schlick, Schwarzenberg, Zerotin stb.) csehországi szerepének feltérképezéséhez szolgál információkkal. A jó könyveknek nemcsak sorsuk, hanem mondanivalójuk és tanulságuk is van. A cseh-morva helytörténeti lexikonnak megvan a maga tanulsága a magyar történettudomány számára is. A most megjelent kötet óriási előrelépés a cseh történettudomány és helytörténetírás számára, hogy kutatási eredményeit — az eddigi számos idegen nyelvű országtörténet mellett — a német nyelven olvasó,