Századok – 1999
Közlemények - Raáb Renáta: A magyar szabadságharc a korabeli dán sajtóban VI/1297
1316 RAÁB RENÁTA A K0benhavnsposten olvasói is Ausztria és Oroszország Poroszországgal szembeni együttes fellépésétől remélik Dánia jövőjének jobbrafordulását. „Mivel Poroszorszának a schleswig-holsteini ügy a legjobb eszköze arra, hogy hatalmát megerősítse, Ausztria ellensége lett ennek az ügynek, sőt Poroszországot háborúval fenyegeti, mihelyt a magyarokat legyőzte. Oroszország pedig Ausztria szövetségese. Oroszország csak addig respektálta Poroszországot, míg a forradalom ellen vezetett háborút. Poroszország ezért gyenge. Badent elfoglalhatta, de Oroszországgal és Ausztriával nem szállhat szembe."4 7 Ha pedig az osztrák fenyegetések nem tudatosították eléggé a dán közvéleményben a felismerést, hogy Magyarország és Dánia érdekei homlokegyenest szemben állnak egymással, a külföldi sajtó hozzásegítette ehhez. A Berlingske Tidende már április 20-án közli az Assamblée nationale konzervatív monarchista lap egyik cikkét, melynek címe: Om den danske sag (A dán ügyről). A cikk felelősségre vonja a francia kormányt a dán ügyben tanúsított közönye miatt. „Ez a schleswigi háború szégyenére válik Németországnak, de különösen Poroszországnak, mely lelke az egésznek. Ha a forradalmárok nem semmisítették volna meg teljesen a tradíciókat, s Franciaország hagyományos nemzetközi kapcsolatait, milyen dühödten tiltakozna most minden francia szív Franciaország leghűségesebb szövetségese elleni támadás láttán. A megtámadott dánok ugyanaz a nép, mely tűrte, hogy fővárosát néhány év szünettel kétszer bombázzák az angolok, csak hogy ne szegjék meg a franciáknak adott szavukat. De ki emlékszik erre Franciaországban? Ki élvezi most a beszédes, dicsekvő szűkkebelű új francia patriotizmusnak a szimpátiáját? Forradalmárok, barikádépítők. Vedd csak kézbe a Reforme-ot, National-t, a februári lapokat! Kiket bíztatunk, kiknek drukkolunk? A palermói felkelőknek, genuai álmodozóknak és végül, de mindenek előtt a magyaroknak, akik nemsokára elnyelik az osztrák és orosz monarchiát. Ezek azok, akiket a februári forradalom vezetői és szónokai Franciaországnak szövetségesként ajánlanak! Természetes, hogy Dánia szolgálatai, szenvedései és a veszteségek, melyek őket akárcsak minket az 1815-ös traktátumokkal értek, semmit sem jelentenek a National szemében a Mazzini, Kossuth úr és a Francia Köztársaság között kötendő szövetséghez képest. Milyen szerepet játszik Franciaország az ügyben, ahol elsőként kellene szerepelnie?"48 Dánia magyar ügyek miatti mellőzését a Flyveposten veszi észre először, s hangsúlyozza, hogy Dánia csak a magyarok bukása után remélhet fegyveres segítséget. Már április 12-én biztosra veszi, hogy Oroszország támogatni fogja Dániát, de míg a segítség megérkezik addig is mindent meg kell tenni egyedül a poroszok visszaszorítása érdekében.49 Április 24-én tételesen sorolja fel cikkében, hogy melyik hatalomtól kap majd Dánia segítséget. „Oroszországtól biztosan várhatunk segítséget. Ennek az országnak az uralkodója mindig megtartotta ígéretét, ezért teljesíteni fogja azokat a garanciákat, melyeket többször is megerősített Dániának Schleswig birtoklására vonatkozóan. A pillanat azonban, hogy Oroszország erőteljesen lépjen fel, még nem érkezett el. Keleten ugyanis egy· harc folyik, mely 47 K0benhavnsposten 1849. júl. 14. 48 Berlingske Tidende 1849. ápr. 20. 49 Flyveposten 1849. ápr. 12.
