Századok – 1999
Közlemények - Raáb Renáta: A magyar szabadságharc a korabeli dán sajtóban VI/1297
A MAGYAR SZABADSÁGHARC A KORABELI DÁN SAJTÓBAN 1305 virke2 7 ) — melyek e tanulmány forrását képezik — legalábbis feszült érdeklődésről tanúskodnak. A dán sajtó 1848-49 folyamán rendszeresen tudósít a hadműveletekről, a politikai eseményekről és részletes ismertetéseket közöl a magyarság múltjáról, karaktervonásairól, valamint az ország nemzetiségi- és nyelvi viszonyairól. A magyar kérdés azonban csak 1849 nyarára válik a dán közgondolkodás fontos részévé, s lesz az északi temperamentumtól szokatlan hévvel folytatott sajtóviták tárgya. A horvát betöréssel kezdődő, kis helyi konfliktusnak induló esemény — melyről valószínűleg egy dán sem gondolta volna 1848 szeptemberében, hogy a legkisebb mértékben is befolyásolhatja Észak-Európa sorsának alakulását, az 1848-49-es dán sajtóban két komoly, egymással egy időben zajló, de témáját tekintve eltérő vitát váltott ki. Az egyik „helyi jellegűnek" mondható, hiszen csak két lap, a K0benhavnsposten és a Dannevirke között folyt. A vita horderejét csökkenti, hogy a két egymással vitatkozó fél energiájának nagy részét személyeskedésre pazarolja az érvek teljes felvonultatása helyett, s a cél érezhetően a másik megszégyenítése, nem pedig meggyőzése volt. A második vita mentes ettől, hiszen témája „közös ügy": vajon előnyt jelent- e a berlini békeelőzetes és fegyverszünet kivitelezhetősége szempontjából a szabadságharc bukása? Lesz-e hatása az oroszok magyarországi győzelmének Dánia politikai életének alakulására? A vitában kivétel nélkül minden politikai irányzat részt vesz, egyetlen lap sem hallgatja el véleményét a kérdéssel kapcsolatban, hiszen minden egyes dán embert érintő témáról van szó. gyarországról, sőt bécsi tartózkodása lehetővé teszi számára, hogy személyesen győződjön meg az Osztrák Birodalom belső feszültségeiről. Cikkein érződik, hogy a háború okait is jobban megértette, a K0benhavnsposten rajongó hangneméhez képest viszont kritikusabb szemmel nézi a magyar lépéseket, s „dánsága" is jobban érvényesül a magyar politikai események értékelésekor, r 26 A Flyveposten (Repülőposta) volt a Berlingske Tidende mellett Koppenhága második kormányfüggő lapja, de színvonalát tekintve mélyen alulmaradt a Nathanson szerkesztette lappal szemben. A napilap 1845-ben VIII. Christian anyagi támogatásának köszönhetően jött létre, szerkesztője pedig Edvard Meyer lett, aki esztergályosként kezdte pályafutását. A lap fő célja a szórakoztatás volt, s mivel az autodidakta Meyer lapját az „utca népének" szánta, újságja többnyire naiv versek és rossz prózai művek ismertetésében merült ki. Bár szabadságszeretőnek vallotta magát, a Flyveposten az egyetlen újság, mely a feltétel nélküli dán-orosz barátság mellett agitál. Konzervatív és legitimista elveket hangoztató nézeteinek következtében minden felkelést, forradalmat elítél, így a 1 magyarországit is. Nehéz a Flyveposten 1848-49-es számaiban olyan Magyarországgal kapcsolatos cikket vagy megjegyzést találni, mely ne a nyílt ellenszenvről tanúskodna. Míg a többi dán lap idővel meg tud szabadulni a magyarsággal kapcsolatos kezdeti előítéletétől, a Flyveposten véleménye mindvégig változatlan marad. 27 A Dannevirke a schleswigi dán kisebbség lapja volt, melynek szemléletmódja már csak a fővárostól való távolság miatt is különbözik az eddig felsorolt koppenhágai lapoktól. A dán anyanyelv védelmére 1838-ban Haderslevben létrehozott Dannevirke ellen a dán abszolutizmus sem emel kifogást, annak ellenére, hogy a lap nem mutatott a Flyvepostenhez hasonló feltétlen lojalitást. A Dannevirke "elsősorban dán, királyszellemű anélkül, hogy abszolutista lenne, szabadságszerető anélkül, hogy liberális lenne" — jellemzi a lapot a dán sajtótörténet. A szerkesztő Christian Koch az elnyomott dán kisebbség tagjaként nőtt fel, így még a Fadrelandetnél is nemzetibb álláspontra helyezkedett. Az ejderdánizmus híve és gyanakvással figyeli a szélsőségesen liberális „elemeket", akik a nemzeti kérdésről elvonják a figyelmet. A lap sokat foglalkozik a magyarországi eseményekkel, s a másfél év alatt több önálló cikksorozatot is szentel a témának. A kérdést viszont a nemzetiségek szempontjából figyeli ill. a schleswig-holsteini háború élményének hatása alatt ítéli meg.
