Századok – 1999
Közlemények - Sándor Pál: Újabb kiadatlan Deák források VI/1279
1280 SÁNDOR PÁL A levelek, ületve a három irat forráshelyét minden egyes esetben a vonatkozó jegyzetben adjuk meg. A szöveget a mai helyesírás szabályai szerint közöljük és szükség esetén megfelelő magyarázó jegyzetekkel kísérjük. * TISZTI VÉLEMÉNY*) A most folyó 1825. esztendei augusztus 8-án tartott közgyűlés 2402. számú végzésének következésében, ezen alázatos véleményt adja az alolírt tiszti ügyész. Az •/. alá idezárt tiszti vizsgálatban b ) két szemmel látott tanú, egri nemes Kun Gábor ellen azt vallja, hogy még 1824. esztendőben, november 5-én, midőn ezen két tanú Nagy Istók béressel ökreiket a szőlők alatt lévő kaszálókon legeltették, nemes Kun Gábor arra menvén, Nagy Istókot megszólította, hogy miért ereszti ökreiket az ő szőlejében, s ezen ökröknek először ugyan egyikét, azután pedig, mivel az társához visszaszaladott, mind a kettőt el akarta hajtani, holott azok az ő szőlejében nem voltak. Ezt látván Nagy Istók nemes Kun Gábornak nagyon könyörgött, hogy ökreit el ne hajtsa, s egyszersmind elejökbe akart azoknak szaladni, de Kun Gábor puskáját lekapván válláról, Nagy Istókot úgy lőtte keresztül, hogy ez azonnal a földre bukott, és kevés pillantatok múlva lelkét kiadta; Kun Gábor pedig csúfolódó hangon azt kiáltá neki: „ugye bibókc mivelem az anyád teremtését, most odaadod az ökrödet." Ezen tanúk vallásaiból világosan kitetszik, hogy Nagy Istók az ökröknek elhajtását nem pörrel vagy káromkodással, nem fenyegetéssel vagy erőszakkal, hanem szép szóval és könyörgéssel akarta akadályoztatni, mégis ezért nemes Kun Gábor, kit sem előbbi harag, sem valamely régen táplált bosszúállás nem indítottak ezen gyilkosságra, egyedül pajkosságból agyonlőtte az ártatlant, és nemhogy ezen iszonyú cselekedet megrettentette volna a gyilkost, hanem inkább, úgy látszik, örömöt lelvén tettében, hidegvérű csúfolódással kiáltotta a feljebb említett szavakat. Sokkal irtóztatóbb nemes Kun Gábornak azon hidegvérűsége, mellyel egy általa büntelenül meggyilkolt embertársának utolsó vonaglásai közben csúfolódni tudott, mint maga a vérengző cselekedet, mert az ilyen hidegvérű gyilkos embertársának ártatlan életét eloltani, csak játéknak véli, és sem az emberiesség, sem a törvény, sem a büntetéstől való félelem nem akadályoztatják azt bűnének elkövetésében; egyszóval: az ilyen ember legveszedelmesebb tagja a polgári társaságnak. Azért tehát az alolírt tiszti ügyész az orvosi megtekintésnek ide ·//. rekesztéséveld ) azon alázatos vélekedést adja, hogy nemes Kun Gábor elkövetett szántszándékos gyilkossága miatt bünpörbe idéztessen. Költ Kehidán, december 17-én, 1825. esztendőben. Deák Ferenc becsületbeli tiszti alügyész
