Századok – 1999
Közlemények - Magyar László András: Orvosi vita a magyarországi vámpírokról 1732–1756 VI/1247
ORVOSI VITA A MAGYARORSZÁGI VÁMPÍROKRÓL 1732-1756 1253 leitet wurden könne. Tentamen philosophicum de mirabili sanguisugorum... Winariensi, 1732." című tanulmányának ismertetője a XXX. Hebdomas 239-240. oldalain olvasható. Demelius szerint a növényi és állati létet irányító „vis unitivá" a vérivás oka, mivel a vámpírok nem teljesen halottak, vegetatív életet élnek és ezért csupán szimpátiáik vonzzák, irányítják őket. Duns Scotust hozza példának, aki állítólag tetszhalottként került sírba, vagyis az esetek kapcsán tetszhalálról beszél. Vitalista elmélete szerint a vámpírok esetében valóban „élő holttesttel" állunk szemben: a hullajelenségek ezzel magyarázhatók. Az epidemiát nem igyekszik megokolni. A XXXII. Hebdomas 250-254. oldalain egy névtelen szerző értekezik a bomlási folyamatok elmaradásának okairól. Eszmefuttatása nem a konkrét vámpír-esetekhez kapcsolódik, hanem általános: az efféle tüneményeket elsősorban talajkémiai, illetve fiziológiai okokkal magyarázza s lehetőnek tartja. A 254-256. oldalakon ismertetett munka (Eines weimarischen Medici mutmassliche Gedancken von denen Vampyren. Medici cujusdam Vinariensis conjecturae de vampyris. Lips. ар. M. Blockberger, 1732.) szerint a vámpírizmus babonaság, a járványt épp e babona keltette félelem okozza. A szerző a Von Stein-féle jelentésre hivatkozik, amely szerint a vámpír-ügyek esetében tömeges fantáziálásról van szó. Esetleg a környezet (levegő, talajviszonyok stb.) hatása, illetve a romlott táplálék is felelőssé tehető a halálesetekért. A „Commercium" utolsó vámpír-tanulmánya a XXXVII. Hebdomas 291-292. oldalain jelent meg Johann Georg Heinrich Kramer tollából (Cogitationes de vampyris Serviensibus),21 aki először kísérli meg azonosítani is az epidémiát: ő kolerának tartja. A szerző szerint lehetetlen pontosan ítélni, hiszen az adatok többsége nem áll rendelkezésre: a járványt bizonyára romlott hűs okozhatta. Még 1732-ben jelent meg Gottlob Heinrich Vogt traktátusa „Kurtzes Bedencken von denen Actenmässigen Relationen wegen derer Vampiren, oder Menschen- und Vieh-Ansaugern... und über das Raisonnement vom Weltgeiste. Leipzig, 1732." címmel, majd 4 évvel később Tharsander „Schau-Platz vieler ungereimten Meynungen und Erzählungen. Berlin-Leipzig, Tharsander, 1736." című irata is, melyek egyaránt a fent említett nézetek összefoglalását, mérlegelését tartalmazzák. Az igazi csapást a vámpírhiedelmekre s ezek tudományos hitelére azonban elsősorban két mű mérte, az egyik Dom. Calmet-é, a másik Van Swietené volt. Dom. Augustin Calmet (1672-1757) 1746-ban adta ki nevezetes „Dissertations sur les apparitions des anges, des démons et des espirits et sur les revenants et vampires de Hongrie, de Bohême, de Moravie et de Silésie." című munkáját,22 amelyben meglepő felvilágosodottsággal utasította el a vámpírok és egyéb eleven holttestek lehetőségét is. A nagy Gerhard van Swieten (1700-1772), Mária Terézia főorvosa és egészségügyi szervezőzsenije pedig 1755-ben publikálta — császári rendeletre — német nyelven is a vámpírokról s a vámpíijelenségről szóló, eredetileg franciául írott23 alapos kritikai 21 A cikket közli Linzbauer is (Linzbauer, Xaver Fr.: Codex Sanitario-medicinalis Hungáriáé. Budae, 1852-56. Tom. I. 716. No. 568.). 22 Magyarul Lörinszky Ildikó fordításában jelent meg nemrég egy válogatás belőle .Angyalokról, démonokról és szellemekről"címmel. Bp., Vízöntő, 1992. 23 Az eredeti, francia kiadásra nem sikerült rábukkannom.
