Századok – 1999
Közlemények - Nagy Levente: Néhány adat Wittnyédi István erdélyi kapcsolataihoz VI/1217
1234 NAGY LEVENTE tudom csak, hogy mindjárt Vesselényi Ferenc nádor halála után, minden levelezés, melyet azelőtt a magyar urak velem folytattak megszakadt; jóllehet pedig, oly vastag kifejezéssel semmiképpen nem éltem, azt mindazonáltal nem tagadom, azok tettei közül nekem sok nem tetszett és mindakkor, midőn a besztercebányai, mind midőn az eperjesi tanácskozás és országgyűlés (hol a császári biztosok is jelen voltak) izgatott, én levelek és izenetek által tanácsoltam, hogy a zavargást valamennyire csendesítsék le, és mielőtt a saját holtesteikkel megtöltendő árok fenekére jutnának, annak szájától jókor, míg az ügy köztük forog, lépjenek vissza, és a jó ügyet rossz eljárással még rosszabbá vagy legalább veszélyesebbé ne tegyék."9 9 Kapcsolatuk tehát nem szakadt meg teljesen a stubnyai gyűlés után sem.100 De hogy milyen hangulatú volt ez a kapcsolat arra Wittnyédy leveleiből következtethetünk. Közvetlenül Bethlennek Murányból való hazatérése után, 1666 szept. 3-án írta Wittnyédy azt a levelet, melyben sértődöttségét csak kioktató hangneme múlja felül: „Szeretettel kerem ugy arra is kegyelmedet megh beczulven az Szent Istentől kegyelmednek adadtot tallentumit, azzal ugj elljen, eő Szent Feleseghét gonoszul való élésével megh ne bantcsa. Felebaratjat tudatlansaghatol megh ne utallja, és magha tetczéssét, ollj vakmereőkeppen ne oltalmaza, ne lattassék kegyelmed mint az Olaj mindenek felett usznj, hogy masoktul is kegyelmed becsületet vegjen, mert egyebarant, hacsak ez elejben kegyelmedet sem idejere, sem eszére, sem Nemzetseghere semmj uton illető tetczesét és utjat foghja követny, Istentől büntetést Felebaratitul bizonjara való megh utalast varhat."101 Ahogy romlott a viszonya Bethlennel úgy igyekezett Wittnyédy jó kapcsolatokat kialakítani Teleki Mihállyal. Valószínű, hogy már az 1662. évi pozsonyi országgyűlésen találkoztak, de az első, eddig előkerült, Telekihez írt Wittnyédy-levél 1667-ből való. Teleki — akinek birtokában több Zrínyi mű is volt102 — Wittnyédy által igyekezett megszerezni Zrínyi portréját is: „Adná Isten, az kinek képit Kegyelmed kívánta, annak személyét láthatná, ki ha élne, legalább egy jó magyarral több volna, kinek mostan mását, vagy ahhoz hasonlót vagy nem tudunk, vagy talám nincsen, vagy talám az mi üdőnkben nem is reménlhetünk."10 3 Wittnyédy küldött is három képet, melyeket Csúti Benedek juttatott el Telekihez: „Nem kétlem eddig kezéhez ment kegyelmednek levelem, mivel eddig az Wittnyédy Uram képeivel együtt az asszony ő nagysága szolgája hozta, innen pedig Kővárig Katona Mihály Uram szolgájától küldötte Wittnyédy tova el."10 4 A Telekihez írt Wittnyédy-levelek azért is érdekesek, mert a Zrínyihez írt levelek mellett talán ezek tartalmaznak legtöbb irodalmi idézetet. Hivatkozik pl. Wittnyédy az Argirus históriájára,10 5 Plutarchosra, Tacitusra és Senecara is. 99 BetLev, 1166. Egy korábbi -levél (MOL, Teleki es. lt. Ρ 659, Missjtes, 53. cs., 1109) igazolja, hogy viszonyuk valóban megromlott. 100 Vó. BetLev, 180, 631; TT, 1895, 502. 101 Wittnyédy Bethlen Miklósnak, 1666. szept. 3. Rosemberg MOL Ρ 659, Teleki es. lt., Missiles, 671. sz. fol. 52-53. A levél teljes szövegét a függelékben közöljük. Vö. még: BetLev, 1165-1167. 102 Vó. TelLev, II, 1906, 373, 375. 103 Teleki Mihálynak, Kassa, 1668, aug. 10, in TelLev IV 1908, 333. 104 Csúti Benedek Teleki Mihálynak 1668. szept. 16. Huszt, TelLev, Щ 353. 105 „Tudom, olvasta Kegyelmed az Argirus históriáját. Vajon ez posta nem viszen-e amaz boszorkány asszony álmát magávalhordozó tömlőt s sipot? Kérem, ezaránt is igen szemesek legyetek s observáljátok az mit Seneca mond." (Wittnyédy Telekinek 1667. jún. 8. Bozini malom, TelLev, IV 101.) Az általunk fellellt Telekihez írt kiadatlan leveleket a függelékben közöljük.
