Századok – 1999
Közlemények - Nagy Levente: Néhány adat Wittnyédi István erdélyi kapcsolataihoz VI/1217
1232 NAGY LEVENTE után igyekeztek is finoman, de biztosan maguktól eltávolítani.8 6 1665 őszén Bethlen Bécsből ismét Sopronba ment ahol „szorosabb barátság szövődött" közte és Wittnyédy közt és Wittnyédy rokonai közül kettőt (Topos Ádám és Ebner Dániel fiait) magával vitte Erdélybe.87 Útban hazafelé Bethlen még betért Ilovára, ahol megismerkedvén Ostrosith Pál leányával, Erzsébettel, az annyira megtetszett neki, hogy amint hazaért rögtön arra kérte az apját és a fejedelmet, hogy kérjék meg számára a leány kezét. „Válasz ez lőn — írja az önéletírásában — a leány még gyermek, mindazonáltal, ha kedve lészen hozzám, a maga asszonyságában vagyon, sem apja, sem anyja nem lévén, és a bátyja nem erőltethetvén."8 8 Jankovics József mutatott rá, hogy a viszszautasítás mögött mélyebb okok húzódtak. Ostrosith Mátyás ugyanis nem kedvelte Bethlent és olaszországi útját sem nézte jó szemmel.8 9 Wittnyédy mindenestere tudott a leánykérésről és szeretett is volna Bethlennek segíteni, de nem állt módjában: „Miklósunknak keves remenseghet latom, egy Nyáry Imre fia vagyon ott, annak hallom tartyak, az ki nem comparalando Miklósunkhoz, de mit tegyünk, ha nem kenszeréthettyük az dolgot."9 0 Bethlen Miklós eltávolítása után Wittnyédy, az aki továbbra is makacsul ostromolta beadványaival a francia követet. Magyar-francia szövetségtervezetét 1665 júniusának végén adta át Gremonville-nek, azt állítva, hogy a tervezetet kezdetleges formáját maga Zrínyi Miklós dolgozta ki.9 1 A tervezet örökös szövetséget javasolt a magyarok és a franciák között, valamint azt hogy az orléans-i herceget válasszák lengyel királlyá, és így járjon közbe Franciaország egy lengyel-magyar szövetség megteremtésében. Továbbá küldjön Franciaország Magyarországra 5000 lovast és 10 000 gyalogost, 50 mérnököt, hogy segítsék a magyar seregeket. Cserébe Magyarország mindig küld a francia királynak, bármilyen hadakozásba is kezdjen, 6000 lovast és gyalogost.9 2 A francia-lengyel szövetség legfőbb akadálya Lubomirsky marsall volt, épp ezért Wittnyédy 1665 elején azt ajánlotta Gremonville hercegnek, hogy megszervezi Lubomirsky meggyilkolását. Irodalom- és történetírásunkat elsősorban Wittnyédy akciójának kalandregényes, kissé megmosolyogtató jellege ragadta meg leginkább. A tervet azonban maga Wittnyédy sem gondolta komolyan, és csak ürügyként használta arra, hogy pénzt csikarhasson ki a franciákból.9 3 A francia király, hogy türelemre bírja a magyarokat pénzbeli jutalmakat és adományokat osztott szét az összesküvés 86 VÖ. Nagy, I. m., 452. 87 Önéletírás, 610-611; BetLev, 1162. 88 Önéletírás, 611. 89 BetLev, 604. 90 Wittnyédy Keczer Andrásnak 1665. okt. 6. Sopron, Leveleskönyv, fol. 1508. Lásd még Wittnyédynek 1665. szept. 26-án Petrőczy Istvánnak írt levelét, melyet a függelékben közlünk. 91 Gremonville a királynak 1665 jún. 30, Bogisic, I. m., 39. 92 Wittnyédy tudtunkkal máig kiadatlan szövetségtervezete (Projet de Traité proposé par le Sieur Vitniedi) a Francia Külügyi Levéltárban. Az általunk idézett részeket közli Bérenger, Francia-magyar..., I. m., 283. 93 „Vitnédi n'a jamais marché sincerement dans l'affaire de l'entreprise contre Lubomirsky, et n'a voulu qu'attraper de l'argent sous ce pretexte. Il faut faire plus de fondement au Comte de Serin." („ sohasem viselkedett őszintén a Lubomirsky elleni ügyben, és nem akart mást, mint, hogy ilyen ürügy alatt pénzhez jusson. Inkább Zrínyi grófra [Zrínyi Péterre N. L.] kell alapoznunk. „) A király Gremonville-nek 1666 ápr. 23, Bogisic, I. m., 60. A király véleményének később Gremonville is hitelet adott: vö. ou., 82.
