Századok – 1999

Tanulmányok - Molnár András: Hadügyi reformkísérletek 1848 előtt. (Az önálló nemzeti haderő megteremtésének előzményei) VI/1193

1212 MOLNÁR ANDRÁS polgári őrhada.7

2

1846 nyarán Kőszegen is elhatározta egy maroknyi fiatal liberális, nemesi származású ügyvéd, hogy belépésével kísérli meg „magyar szellemű és öltözetű testületté alakítani" a város német egyenruhájú és német vezényleti nyelvű polgári őrseregét. Mozgalmukhoz csatlakozott több kézműves mesterlegény is, és a városbíró támogatásával a nádorhoz fordultak „egy magyar nyelven vezérlendő, és nemzetiesen ruházandó új polgári őrcsapat" alakítása érdekében, kérésüket azonban a helytartótanács visszautasította.7

3 A magyarországi polgárőrségek létszámát Zichy Ottó 1848 februárjában mintegy 36000 főre becsülte, és az országgyűlés főrendi tábláján, a magyar nyelv és nemzetiség tárgyában készített törvényjavaslat vitája során a polgárőrségeknél a „magyar háromszínű nemzeti lobogók" használatának kötelezővé tételét, valamint a magyar vezényleti nyelv, eskü és címer bevezetését indítványozta. Zichy szerint az ország közel száz településének volt polgárőrsége, ezek kb. fele használt magyar címert, háromszínű nemzeti lobogóval azonban csupán egyetlenegy polgárőrség büszkélkedhetett. „A magyar nemzetnek morális támaszán kívül a phisicai hatalom egyedül a polgári őrseregekben találja fel magát. A polgári őrseregnek alapja: egy jól elrendezett nemzeti őrsereg; a polgári őrseregek systhemája azon tengely, mely körül forog a honvédelem" — indokolta Zichy Ottó az indítványt, majd hozzátette: „nincs fontosabb, nincs sikerdúsabb kérdés a törvényjavaslatban, mint a polgári őrseregek nemzetiesítése", mert tagadni nem lehet, „miszerint a polgári őrseregek nemzetiség ösvényén indulva, e hazának roppant nagy szolgálatára felhíva vágynák".7

4 Levéltári és könyvészeti rövidítések Balázs Péter: Győr a feudalizmus bomlása és a polgári forradalom idején. Bp., 1980. Bencze László: A Habsburg Birodalom katonai rendszere. In: A szabadságharc katonai története. (Szerk. Bona Gábor) Bp., 1998. Borús József: A szabadságharc honvédserege és hadműveletei 1848-1849. In: Borús József - Andrássy Antal: Örökség. Kaposvár, 1974. Csorba László: A középutas liberalizmus és az ellenzéki alternatíva. Szontagh Gusztáv politikai publicisztikája az 1840-es években. In: Az Ellenzéki Nyilatkozat és a kortársak. Tudományos emlékülés. Zalaegerszeg, 1997. június 7. (Szerk. Molnár András) Zalaegerszeg, 1998. 72

Lakatos Ottó·. Arad története. Arad, 1881. 1. köt. 95., Márki Sándor: Aradvármegye és Arad szabad királyi város története. Arad, 1895. 2. köt. 548., Varsányi Péter István: Szerbek és magyarok között a Tisza mentén. Csemovics Péter politikai pályája. Békéscsaba-Szeged, 1988. 26. 73

Pannonhalmi Főapátság Levéltára. Chernel család levéltára. Chernel Kálmán: Életpályám története, (kézirat) 1. köt. 48/2., Molnár András 1988/1. 84. 74

Főrendi napló 1847/1848. 256-258. MOL A 96. Magyar kancelláriai levéltár. Acta Dietalia. 17. es. Geheimbericht des Proceres Sitzungen. Reich-Sitzung der Magnaten am 4-ten Febr. 1848., vö. Takáts Sándor 1. köt. 140-141. Balázs Péter Bencze László Borús József Csorba László