Századok – 1999
Tanulmányok - Molnár András: Hadügyi reformkísérletek 1848 előtt. (Az önálló nemzeti haderő megteremtésének előzményei) VI/1193
HADÜGYI REFORMKÍSÉRLETEK 1848 ELŐTT 1201 Kiss Károly vezetésével. Amikor Kisst 1831 februárjában az akadémia levelező tagjává választották, egy hadi műszótár kiadásának előkészületeként a hadtudományi szakszavak gyűjtésével bízták meg. A nagy akadémiai szótár szerkesztésének elhúzódása miatt Kiss 1843 márciusában önálló „Hadi Műszótár"-at jelentetett meg, amelynek magyar-német része 3534, német-magyar része pedig 3851 katonai szakkifejezést tartalmazott. Szótárkészítő munkája során •— tudomásunk szerint — először Kiss jegyezte fel (1829 és 1833 között) e szavakat: honvédelem, honvéd, honvédsereg. Kiss hadtudományi előadásaiban és írásaiban is a nemzeti hadsereg, az önálló hadügy és hadtudomány megteremtéséért szállt síkra. így pl. az akadémia 1847 májusi ülésén felolvasott értekezésében, mely a „Hazánk hadi ügyeiről" címet viselte, bírálta a magyar hadügy elmaradottságát, majd a „célszerű újoncozás, fegyveres erőnk rendszeresítése, s végül a polgári őrhad szerkezete, mint a fegyveres erő kiegészítő része felől terjesztvén elő nézeteit", a polgári nemzeti hadügy programját vázolta fel.32 1844 decemberében választották meg az akadémia levelező tagjává — többek között Széchenyi István javaslatára — az Itáliában állomásozó es. kir. 5. huszárezred alezredesét, Mészáros Lázárt, aki „A katonaságról" címmel készítette el székfoglalóját. Az értekezés a hadsereg fő célját a honvédelemben jelölte meg, ám fontos szerepet szánt a katonaságnak a belső rend fenntartásában, béke idején pedig a népművelésben és közhasznú munkák végzésében. Mészáros nehézkes fogalmazású, kevésbé katonai, sokkal inkább társadalomelméleti eszmefuttatásokkal átszőtt székfoglalója, ha burkoltan is, a közteherviselés, és — utalva Poroszország példájára — a társadalmi különbségek nélküli, általános hadkötelezettség mellett állt ki: „míg egy ország összes egyéni csoportozata mindenben aránylag részt nem veszen, családi köreikből ki nem irthatják azon szójárást: »semmire sem jó, tehát legyen katona«; ha a had nélkülözése lehetetlen, úgy a közös részvétel által lehet csak azon terhet megízleltetni, amelynek — mellékesen legyen mondva, polgári kötelességünk elsejének kellene lenni: lásd Poroszországot".33 Mészárossal egy időben lett az MTA levelező tagja Korponay János, a cs. kir. 32. gyalogezred főhadnagya. Korponay korábban a katonai nevelés kérdéseivel foglalkozott, akadémiai taggá pedig 1844-ben elkészült több kötetes, magyar nyelvű katonai földrajzi munkája alapján választották. Művének első kötete 1845-ber jelent meg Pesten, „Hadi földírás" címmel. Korponay e kötetben a „hadi földírás" elméletével, az európai viszonyok általános, valamint az Orosz birodalom és a Krakkói Köztársaság részletes katonaföldrajzi leírásával foglalkozott, és a sorok között a nemzeti hadsereg ügye mellett igyekezett agitálni.3 4 Hasonló megfontolásból a magyar nyelv használatát próbálta terjeszteni a hadseregben a „Magyar hadnyelvtan a császári királyi osztriai hadsereg tisztjei számára" címmel, ugyan-32 Ács Tibor. Az elfelejtett első katona akadémikus - Kiss Károly (1793-1866). In: Hadtörténelmi Közlemények 1982. 1. sz. 26-44., I/o.: Tudós és katona. Kiss Károly élete és hadtudományi munkássága (1793-1866). Bp., 1982., vö. Hadtörténet 1. köt. 444. 33 Mészáros Lázár·. A katonaságról. (Szerk. Ács Tibor) Bp., 1979. (Az idézet a 66. oldalról való.) Vö. Nemeskürty István: Mészáros Lázár akadémiai székfoglaló előadása, 1845. In: Hadtörténelmi Közlemények 1977. 4. sz. 601-610. 34 Kápolnai Pauer István·. Emlékbeszéd Korponay János levelező tag fölött. Bp., 1882. 6-8., Nemeskürty István·. „Kik érted haltak, szent Világszabadság!" A negyvennyolcas honvéd hadsereg katona forradalmárai. Bp., 1977. 28-32.
