Századok – 1999
Tanulmányok - Molnár András: Hadügyi reformkísérletek 1848 előtt. (Az önálló nemzeti haderő megteremtésének előzményei) VI/1193
1200 MOLNÁR ANDRÁS Szintén a közterhek csökkentését célozta Deák Ferenc 1839. február 12-én, a pozsonyi diéta kerületi ülésén előterjesztett indítványa. Deák javaslatára az országgyűlés az alábbi kéréssel fordult az uralkodóhoz az újoncmegajánlással kapcsolatos válaszfeliratban: „aggodalommal látjuk, hogy az európai hatalmasságok béke idején is folyvást oly nagyszámú állandó katonaságot tartanak, s egyik közállomány a másik miatt kényszerítve van védelem eszközeit erejének káros megfeszítésével emelni s fenntartani. Veszélyteljes rendszer ez, mely a nemzeti közgazdálkodást évenként munkáskéztől fosztja meg; a közállomány jövedelmeit elnyeli, terheit naponként szaporítja [...], s a nemzet minden erejét felemészti". Tekintettel arra, hogy Magyarország katonai rendszere „csak védelmező", az országgyűlés felkérte az uralkodót, „méltóztassék hathatós közbenvetésével az európai hatalmasságoknál eszközölni, hogy azok az emberiséget, népeik boldogságát, s önérdeküket is tekintve, egy általános lefegyverkezési rendszert fogadjanak el, s roppant hadiseregeik számát kevesítvén, ezáltal a népeket oly békességgel boldogítsák, melynek áldásait fenntartásának súlyos költségei semmivé nem teszik".30 Deák indítványára nem érkezett érdemi válasz, mint ahogy eredménytelen maradt Dubraviczky Simon pesti követ javaslata is, amely tekintettel arra, hogy az ország védelmi rendszere „nem jó, nem célirányos", azt indítványozta, miszerint nevezzenek ki egy országos választmányt, „mely az ország védelmi rendszerét, mint ez más nemzeteknél is vagyon, kidolgozza, mégpedig oly elven, mely ezt mind a nemesre, mind a nemtelenre terjessze: vagyis azon elvre, melyen az úgynevezett Landwehr alapul".31 A honvédelem reformjának kidolgozására 1848 előtt nem neveztek ki országgyűlési bizottságot, a nemest és nem nemest egyaránt magában foglaló, általános hadkötelezettségen alapuló, porosz típusú honvédelmi rendszer viszont egészen 1848-ig mintaként szolgált egyes magyar liberálisok számára. A hadügyi kérdések iránt természetesen a es. kir. hadseregben szolgálatot teljesítő magyar katonatisztek sem maradhattak közömbösek. Az ő tevékenységük elsősorban a magyar katonai szaknyelv és hadtudomány megteremtését ill. elterjesztését szolgálta. Mivel a Ludovika akadémia többszöri próbálkozás ellenére sem kezdte meg működését, nem tudott otthont adni a hadtudományok művelőinek sem, ezért 1845-ben a Magyar Tudományos Akadémia IV, matematikai osztályán alakult meg az önálló hadtudományi alosztály, egy nyugalmazott cs. kir. százados, országos választmány működése.) In: Tanulmányok Mérei Gyula 75. születésnapjára. Szeged, 1986. 13-54. 30 1839-dik esztendei Magyarország közgyűlésének írásai. Pozsony, 1840. 3. köt. 19., vö. Kónyi Manó 1. köt. 509-510. Az országgyűlési követjelentés nem utal Deák szerepére, és az országgyűlési naplók vagy tudósítások sem említik az indítvány kapcsán Deák nevét, így Deák életrajzaiból és munkáinak kiadásaiból hiányzik e javaslat. Deák szerzőségét egyértelműen bizonyítja Dessewfíy Aurél 1840. február 12-i országgyűlési naplójegyzete: „Ezek után Deák egy, az újoncok ajánlása tárgyánál figyelmet elmellőző tárgyat pendített; ti. azt, hogy tétetnék be a felírásba azon kívánat is, miszerint őfelsége, figyelembe vévén Európában az állandó katonaság erőltetett állását, mely is Európa hatalmasságait most, a boldogító béke idejében is tán rosszabb helyezetbe teendi, mind a hajdani háborúk tevék, vetné magát közben az állandó katonaság száma leszállítása végett, - ezt Magyarország, melynek a védelmi rendszer egyedül csak sajátja, leginkább teheti, és Ausztria, mindig békementő szerepet s nevet viselni szeret, ez előmozdíthatja. - Elfogadtatott". MOL Ρ 88. Dessewffy család levéltára. Familiaria Series II. No. 8. 31 Országgyűlési napló 1839/1840. 2. köt. 101.
