Századok – 1999
Tanulmányok - Fónagy Zoltán: Nemesi birtokviszonyok az úrbérrendezés korában. A nemesség a magyar társadalomtörténet-írásban VI/1141
NEMESI BIRTOKVISZONYOK AZ ÚRBÉRRENDEZÉS KORÁBAN 1177 Tulajdonos Birtok Telek Hold Jobbágy Zsellér Házatlan GR. GRASSALKOVICH ANTAL 42 1,839.250 78408 2692 1884 177 GR. ZICHY CSALAD 114 2,093.750 74331 3981 1370 532 GR. CSAKY CSALAD 129 1,877.250 63908 3975 1712 611 GR. ERDODY CSALAD 150 1,457.125 45294 4276 3873 647 GR. SZÉCHÉNYI CSALAD 46 1,271.875 41285 2024 430 160 GR. KOHARY CSALAD 104 1,174.625 39464 2297 1169 178 GR. ILLESHAZY JÁNOS 71 1,365.750 35440 2611 905 497 BR ES GR. HALLER CSALAD 103 794.376 31998 1600 779 125 GR. APPONYI CSALAD 47 441.125 31445 1653 738 352 GR. SCHONBORN EUGEN 177 972.750 31116 2680 1107 191 GR. ALTHANN MIHÁLY 98 948.750 28656 2002 1777 148 GR. KEGLEVICH CSALAD 51 717.000 28139 1510 581 118 GR. NADASDY CSALAD 68 819.000 24188 1296 78 31 GR. FORGACH CSALAD 82 697.000 23605 1318 1205 136 BR. ES GR. ANDRASSY CSALAD 67 620.250 23369 1372 667 103 GR. SZAPÁRY CSALAD 77 678.875 22545 1680 1222 172 GR. FESTETICH CSALAD 45 574.375 21412 1062 802 203 GR. DIETRICHSTEIN JÁNOS 10 463.750 21337 1259 270 151 BR. ÉS GR. BARKÓCZY CSALÁD 136 616.750 20378 1234 232 79 BR. ES GR. BALASSA CSALAD 129 591.250 18674 1512 878 96 GR. BERÉNYI CSALAD 136 672.250 18584 1219 578 75 BR. ES GR. REVAY CSALAD 206 580.500 16029 1492 863 88 GR. NICZKY CSALÁD 29 494.875 16001 699 54 26 GR. VICZAY CSALÁD 41 480.875 15640 994 440 214 GR. ASPREMONT JÁNOS GOBERT 36 511.625 15578 1387 848 82 BR. PALOCSAY HORVÁTH JÓZSEF 16 408.750 15565 923 44 20 BR. HUNYADY JANOS 32 447.375 15013 849 278 64 GR. SZUNYOGH JANOS 23 475.625 14777 1652 436 141 BR. ORCZY LŐRINC 55 360.250 14569 648 538 27 BR. ZAY CSALAD 50 489.500 13724 689 173 4 GR. STYRUM-LIMBURG KAROLY 6 214.125 11772 494 114 3 BR. PERENYI CSALAD 164 292.375 11155 817 368 60 BR. ES GR.VECSEY CSALAD 112 291.370 10984 657 319 45 BR. ES GR. SENNYEY CSALAD 73 319.125 10026 606 101 17 Összesen: 40 család 4250 59,578.175 2074348 126629 57441 15781 A latifundiumok birtokosai rangsorának második helyén az árvái uradalom szerepel, 156 ezer hold úrbéri birtokkal. A közbirtokossági tulajdonforma nem volt ritkaság a feudális Magyarországon, de az árvái uradalom egyedülálló jelenség volt, már csak méreteinél fogva is. Az árvái várhoz tartozó, csaknem a teljes Árva megyét magában foglaló uradalom a 16-17. században a Thurzó család birtokában volt. Thurzó György 1615-ben kelt végrendeletében gyakorlatilag hitbizománnyá, feloszthatatlan birtokká nyilvánította. (Gyakorlatilag, hiszen jogilag a hitbizomány intézménye csak később, az 1687:9. törvénycikkben jelent meg.) A királyi jóváhagyást is elnyert végrendelet szerint a 6 mezővárosból és 75 faluból álló uradalmat a fi- és leányági örökösök osztatlanul bírták, csak a jövedelmet osztották fel. A birtokot prefectussal az élén szakszerű igazgatási szervezet kezelte. A jövedelem évenkénti felosztásához számontartották a leszármazási vonalat, hogy tudják, kit mekkora rész illet meg. A 18-19. századra már több tucatnyian kaptak „osztalékot" ettől a különös „feudális részvénytársaságtól". Az örökösök között a legnagyobb mágnáscsaládok (Illésházy, Esterházy, Zichy, Pálffy) mellett számos köznemesi famíliát is találunk. Jelentős hányaddal bírt a kamara is: a Wesselényi-féle összeesküvésben részes Thököly István elkobzott vagyona révén, de végrendeleti úton az egyház kezébe is jutottak „részvények".4 8 48 Erdélyi Aladár: Régi magyar családi hitbizományok története és joga (1542-1852) Budapest, 1897. II. kötet 124-126.1, 190-191., 324-327.; Fényes: Geographiai szótár, I.kötet 54.
