Századok – 1999

Tanulmányok - Fónagy Zoltán: Nemesi birtokviszonyok az úrbérrendezés korában. A nemesség a magyar társadalomtörténet-írásban VI/1141

1170 FÓNAGY ZOLTÁN ZSELICSZENT JAKABI APÁTSÁG SZENTJOBBI APÁTSÁG MURAKERESZTÚRI APÁTSÁG JÁKI APÁTSÁG KAPORNAKI APÁTSÁG RÁTÓTI PRÉPOSTSÁG LIPTÓI PRÉPOSTSÁG VASKAI APÁTSÁG CSATÁRI PRÉPOSTSÁG HAHÓTI APÁTSÁG FELSŐÖRSI PRÉPOSTSÁG Összesen: 17 tulajdonos 1 3 1 1 3 1 1 1 1 44 5 2 739.125 26685 36.000 1275 25.000 1114 18.875 627 22.000 510 14.625 439 11.000 382 13.875 376 8.750 324 8.125 249 4.500 150 2.250 69 1810 1121 63 27 74 2 48 33 18 17 35 0 30 7 21 22 11 4 6 1 71 16 77 15 192 18 0 5 4 0 0 0 0 0 3 5 Őszesen 9 rend 81 birtokosa 428 8201.675 274380 15252 7492 1930 Az egyházi kisbirtokos réteget a 110, úrbéres birtokkal is rendelkező plébánia képviselte. Találunk azonban köztük néhány száz holdon felüli birtokost, sőt, a névsor élén álló nagyszombati plébánia 1635 holdjával a nemesi középbirtokkal állt egy sorban. Az egyházi kisbirtok jelentéktelen súlya következtében az egyes egyházi birtokok átlagos mérete többszörösen felülmúlta a teljes birtokállomány alapján számított értékeket. Egy egyházi birtokos átlagosan 5,4 birtokkal rendelkezett, amely összesen 100,4 telekből állt, kiterjedése 3 512 hold volt, népessége pedig 312 úrbéres háztartást számlált. (Az országos átlag 3,6 birtokon 24 telek, 852 hold és 78,2 úrbéres volt.) Az egyházi birtok tehát sokkal kevésbé volt széttagolt, mint a világi: egy birtokegység (1 földesúrnak 1 helységben fekvő birtoka) az egyháziaknál 650 holdból állt, az országos átlag ugyanakkor ennek alig több, mint harmada, 237 hold volt. Az egyházi birtokokon a telkes jobbágyok földdel való ellátottsága valamelyest magasabb volt az országos átlagnál. Itt egy átlagos jobbágycsalád 0,53 telekkel bírt és 18,63 holdon gazdálkodott, míg az országos átlag 0,48 telek és 16,94 hold volt. Valószínűleg a jobbágytelek felosztásának tilalmazása állhatott a magasabb értékek mögött. Ezt látszik alátámasztani a zsellérek magasabb aránya is: míg országosan a jobbágyok száma 2,23-szorosan múlta felül a zsellérekét, az egyházi birtokon csak 1,8 telkes jobbágy jutott 1 zsellérre. Az egyházi birtok aránya a teljes birtokállományon belül igen nagy regionális különbségeket mutat. Általában a Dunántúl, a Duna-Tisza közén és Eszaknyugat-Magyarországon volt magasabb a részesedése. A legmagasabb arányt Esztergom megyében érte el: itt 7 egyházi birtokos az úrbéres terület több, mint háromnegyedét, 76,3%-át birtokolta. Győr megye nagyobbik felét, (55,6%-át) szintén az egyház uralta. Az úrbéres terület harmadánál többet birtokolt az államegyház Baranya és Veszprém, Bars és Hont, valamint, Bihar megyében, de nem sokkal maradt el ettől Borsod, Heves, Pest, Komárom, Nyitra és Csanád megyei részesedése sem. Egyáltalán nem találunk egyházi birtokot Arad, Békés és Csongrád, valamint Árva, Torna és Ugocsa megyében. (X. táblázat és 2. térkép)