Századok – 1999
Tanulmányok - Fónagy Zoltán: Nemesi birtokviszonyok az úrbérrendezés korában. A nemesség a magyar társadalomtörténet-írásban VI/1141
1162 FÓNAGY ZOLTÁN VII. táblázat A kincstári birtok aránya az úrbéres állományon belül kincstári birtok (hold) kincstári birtok aránya Abaúj 750 0,9% Arad 85820 70,8% Bars 9213 12,5% Bács-Bodrog 228666 74% Bihar 20993 12,4% Borsod 17869 14% Csanád 32548 70,6% Gömör 415 0,6% Heves 7158 4% Hont 4096 4% Kishont 1133 5% Liptó 22567 50,3% Máramaros hiányos adatok Nógrád 1196 0,8% Pest 18489 6,2% Sáros hiányos adatok Szabolcs 12145 13,1% Szatmár 3063 2,3% Szepes 17104 -13,3% Torna 115 0,6% Ugocsa 494 2,4% Ung 26953 45,3% Zemplén 1622 0,9% Zólyom 10666 32,1% A táblázatban nem szereplő megyékben nem írtak össze kincstári birtokot. A történeti köztudatban kevéssé számontartott tény, hogy egyes szabad királyi városok úrbéres jellegű birtokokkal, illetve jobbágyokkal és zsellérekkel is rendelkeztek. Ennek kiterjedése összességében nem volt számottevő: 20 város 45 ezer holdnyi földje az úrbéres állomány 0,9%-át tette csak ki. Egyes városok viszont a nemesi nagybirtokosokéval vetekedő méretű uradalmat bírtak. Szeged és Kassa 7500 hold, Körmöcbánya 6000, Sopron 5800 hold úrbériséget mondhatott magáénak. Nagyszombat 3700, Debrecen 3300, további 6 város pedig 1 000-2 000 hold közötti jobbágyfölddel rendelkezett. A legnagyobb úrbéres birtokú város Szeged volt. Két falujában (Tápén és Kisteleken) az úrbérrendezés idején még nem zárult le a benépesítés és az úrbéri viszonyok megszilárdulása. Az évszám nélküli összeírás Kistelek esetében csak öszszesítve adja meg a 100 telket, az úrbéres népesség feltüntetése nélkül. Fényes : Geográfiai szótára szintén 100 telekről tud a községben a jobbágyfelszabadítás idején.3 9 39 Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. Pest, 1851. Il.kötet 226-227.
