Századok – 1999
Tanulmányok - Szabó A. Ferenc: Népesedési helyzet és népesedéspolitika Magyarországon a II. világháború utáni években V/959
MAGYARORSZÁG NÉPESEDÉSI HELYZETE 1945 UTÁN 977 azonban az országba, amelyet kifejezetten gyermekvédelmi célzattal küldtek. Ilyen volt például a svéd Rädda Barmen szervezet élelmiszer küldeménye, amelyet 3.000 bányászgyermek étkezésének segítésére küldtek.59 Kivételes esetben nemzetközi akciót magyar testületek is kezdeményeztek. így 1947-ben a Nemzeti Segély és a Vöröskereszt útján akció indult 1.000 román gyermek magyarországi üdültetésére. A Pénzügyminisztérium a Gazdasági Főtanács hozzájárulásával 600.000 Ft-ot szavazott meg e célból a népjóléti tárca javára, s ezt az összeget a Nemzeti Segély rendelkezésére bocsátották.60 III. A menekültkérdés népesedési vonatkozásai A háborús események, a szlovák-magyar lakosságcsere egyezmény és a bukovinai székelyek letelepítése következtében napirenden volt a menekültkérdés. A közel 300.000 menekült ellátásának és elhelyezésének gondja súlyos tehertételként nehezedett az ország népjóléti intézményeire. Több minisztériumi tanácskozáson felvetették ennek a problémának a megoldatlanságát. A Népjóléti Minisztériumban a menekült kérdéssel a Társadalompolitikai Főosztály menekültügyi osztálya foglalkozott. Az osztályon jelentkezőket igyekeztek a lehetőségek függvényében támogatni. 1946 december 2-ig 1.776 menekülttel volt dolga az osztály dolgozóinak, közülük 541 személy kapott 6.740 Ft készpénzsegélyt. Ruhát, vasúti és villamosjegyet is osztottak ki közöttük. Segítették őket állásszerzésben és földhöz juttatásban. Az American Joint támogatásával menekült-otthont rendeztek be a Lipótmezőn. Itt eleinte a deportáltakat fogadták, amikor azonban az élve maradt elhurcoltak túlnyomórésze hazatért, az otthont az 1946 és 1947 folyamán még mindig nagy számban érkező menekültek elhelyezésére használták fel.61 A fővárosban a Déli és a Keleti pályaudvaron kirendeltségeket létesítettek a menekültek fogadására. A minisztérium vezetőinek az volt az álláspontja, hogy a menekültkérdés az ország gazdasági talpra állásának függvényében, a munkalehetőségek szaporodásával egyenes arányban fog megoldódni. Hangsúlyozták a kérdésben a helyi hatóságok felelősségét is. A megyei szociális felügyelők utasítást kaptak arra vonatkozóan, hogy a területükre érkező illetve átutazó menekültek alapvető szükségleteit elégítsék ki. A menekültek helyzete nem volt egyformán súlyos. Sokan el tudtak rokonoknál, ismerősöknél helyezkedni. Aránylag sok menekült rendelkezett olyan szakmával, amely iránt kereslet mutatkozott a háború utáni helyzetben. A Felvidékről elmenekült orvosokat és egészségügyi dolgozókat általában azonnal alkalmazni tudták,6 2 de a szakmunkások sem maradtak sokáig munka nélkül. Sok függött attól, hogy a menekültek milyen körülmények között hagyták el korábbi otthonukat. A KSH 1946 júniusában lezárt anyaggyűjtése kitért a menekülés körülményeire is és megállapította, hogy a kiutasítottak közel 59 A három hónapos svéd étkeztetési akció keretében Tatabányán 1.000, Dorogon 450, Tokodon 350, Máriahalom, Lábatlan és Bajót községben 300 gyermek kapott ellátást magas tápértékű élelmiszeradagokkal. Vitái József: Komárom-Esztergom megye szociális felügyelőjének iratai az esztergomi állami levéltárban. Levéltári Híradó 1960. 1. sz. 65. 60 UMKL XIX - с - 1 - η (666) 1947. 61 UMKL XIX - с - 1 - η Molnár Erik iratai, 8. doboz. 62 Zsebök Zoltán i. m. 243-244.
