Századok – 1999
Tanulmányok - Tóth Endre: Szent Adorján és Zalavár I/3
SZENT ADORJÁN ÉS ZALA VÁR 5 következett változások (ereklye transzlációk) sem hagyhattak nyomot rajta. Nyugat-Európában a szenttisztelet képét változatossá teszi a lokális vértanuk és (transzlációs) szentek sokasága. Magyar jellegzetesség viszont az Árpád-házi szentek tiszteletére épült templomok nagy száma: Szent István és László, majd később Erzsébet tiszteletére atemplomok sokaságát szentelték8 (Imre tiszteletére már jóval kevesebb). Ugyanekkor feltűnő a nem uralkodóházi szentek szűk lokális kultusza (Gellért9 , András-Zoerard). Hazai jellegzetesség a Mindenszentek tiszteletére épült templomok nagy száma is1 0 . Ez jól megmagyarázható a 835-ben a birodalomban bevezetett Mindenszentek ünneppel. Nyugat-Európa sokkal inkább telítve volt templomokkal, mint a kereszténnyé váló Magyarország, ahol csak all. században indultak meg a templomépítések. Ezért feltűnő és vizsgálható, hogy az általánosan elterjedt patrociniumokkal szemben a kis számban (akár az egész országban, akár csak egy szűkebb területen előforduló szentek (Gál, Emmerán, Hippolit) tiszteletét mi váltotta ki. Ez indokolja és teszi lehetővé a vizsgálatot, amely a forráshiány miatt meglehetősen korlátozott. Ismert, hogy a 11. századi hazai templomvédőszentek között a Róma városi szentek a gyakoriak. Amikor egyes szentek feltűnése mögött István és Gizella családi, rokoni kapcsolata sejthető, tiszteletük csak akkor teijedt el, ha egyben a népszerű, Róma városi szentek között is megtalálhatók voltak1 1 . Ilyen Szent György és Mihály. Egyes ritka patrociniumok esetében — források híján — csak gyanakodhatunk valamilyen különleges okra (a korai, Géza-kori térítésre szent Gál1 2 ,1. István személyes kapcsolatára Apollinárisz1 3 esetében, Vince ábrázolására a koronázási paláston Gizella születésnapja miatt1 4 , a nyitrai Emmerán és a zobori Hippolit patrociniumokra1 5 ). Máskor (például a diósdi Szent Szabina templom, 1046 előtt1 6 az eredet aligha ismerhető meg. A somlóvásárhelyi exempt templom és az apácakolostor védőszentje, Szent Lambert választása az Arpád-házhoz köthető családi kapcsolat eredménye: ennek hagyománya fennmaradt17 . Ε szentek közé sorolható Adorján is, akinek a tiszteletére I. István Zalaváron templomot (majd apátságot) alapított, kultusza mégsem terjedt el. A patrociniumok állandóságához ragaszkodó vallásos mentalitás miatt ezek a védőszentek nem változtak meg, de nem is terjedtek el úgy, mint például a nyugati kereszténység körében különösen népszerű Márton, akinek tiszteletére több száz hazai templom épült. Szent Adóiján kultusza a középkorban nyugaton18 és keleten is alig 8 Vö. Karsai Géza: Szent István király tisztelete, SzIE III. 204-252; Mező András: A templomcím a magyar helységnevekben, Budapest 1996,"73, 90, 125. 9 Ismereteim szerint Szent Gellért tiszteletének mindössze egyetlen helységnévben maradt emléke: Zalaszentgrót (Mező András véleményével szemben — ti. a patrocinium nem Gellért, hanem szent Gerold — lásd: Tóth Endre, Hoholt - Hahót, „... quasi liber et pictura...", Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 70. születésnapjára, Bp. 1998.). 10 Mező A: i. m. 1996, 215-219. 11 Tóth Endre: István és Gizella miseruhája, Századok 131, 1997, 23-24. 12 Györffy György. István király és műve, Bp. 1977, 72-3. 13 Györffy György. István király 152. 14 Tóth Endre·. Sz. 131, 1997, 22-23. 15 Györffy: István király 115; megjelenésük a szomszédos bajor, regensburgi egyházmegye térítésének emléke, de tiszteletük elszigetelt maradt. 16 Mező i. m. 1996, 253. 17 Lukcsics Pál: A vásárhelyi apácák története, Veszprém 1923, 13-14; és Tóth Endre, Hoholt - Hahót, vö. a 9. jegyzetet. 18 A salzburgi egyhámegye területén nincs templom, amelynek Adorján a védőszentje, vö.: Mitterer, Kurt Anton·. Die Patrozinien der Diözese Salzburg unter besonderer Berücksichtigung der
