Századok – 1998
Tanulmányok - Molnár András: A Muraköz 1848-ban II/293
322 MOLNÁR ANDRÁS azonnal helyreállította a járás magyar közigazgatását, a muraköziek hűségéért pedig nyilatkozatban mondott köszönetet. Október 21-én arról tudósította az Országos Honvédelmi Bizottmányt, hogy Muraköz lakosságának csekélyebb része közömbös, nagyobb része azonban „derék, lelkes nép, mely mindenütt segít". A Drávánál muraközi nemzetőrök őrködnek, hűen szolgálnak, és pusztítják az ellenséget. Hasonlóképpen jellemezte Perczel október 24-én is a muraközi lakosság magatartását: „A muraközi nép fölött én legnagyobb pietással tartozok megemlékezni. Ok az ellenség csábjait hidegen visszautasítva, védtelen állapotukban és nem is sejtve magyar had közeledését, híven maradtak a nemzethez és alkotmányhoz. Az adót még titokba is vitték Zalaegerszegre az ellenség itteni tartózkodása alatt. Ideérkezésünket örömmel fogadá. A futó ellenségből számost elfoga és kivégze. A Drávánál Perlak és Stridó táján egyaránt őröket állíta." Október 30-án Perczel arról adott hírt, hogy a Drávánál szolgáló muraközi nemzetőrök közül ketten — szülőföldjük védelmében — hősi halált haltak. A néphangulat alakításában tevékeny része volt Gasparich Kiütnek, aki muraközi testvérei, rokonai és , jeles előadása" segítségével mozdította elő a magyar ügyet. Az illírbarát szentilonai báró, Knezevics Ivó letartóztatása után kiszabaduló Séllyey László muraközi főszolgabíró, valamint a Muraközbe Perczel oldalán bevonuló Glavina Lajos, csáktornyai országgyűlési képviselő is a muraközi nép megtartásán fáradoztak.10 9 November 8-án Perczel megelőző támadást hajtott végre a Muraköz elfoglalására készülő horvát és stájerországi es. kir. csapatok eUen. Friedaunál sikerült ugyan az ellenséget meglepni, de jelentősebb erőket nem tudott megsemmisíteni, ezért erősítést kért Muraköz védelmére, mert úgy értékelte a helyzetet, hogy — látván az ellenség túlerejét — katonai segítség nélkül kénytelen lesz Muraközt feladni.110 November 8-án Glavina Lajos képviselő is a muraközi magyar hadsereg megerősítését kérte az OHB-tól. Glavina azzal érvelt többek között, hogy a horvátok első berohanásakor Muraközt még megkímélték, mert azt hitték, hogy megnyerhetik a népet Horvátország részére. Miután azonban ez nem sikerült, sőt a nép a horvát megszállás alatt is Zala megyéhez fizette adóját, a magyar sereg bevonulásakor pedig „üldözte is az illíreket, s most is tömegben őrt áll a határon", borzasztó bosszúállásnak lesz a lakosság kitéve, ha Muraköz még egyszer az ellenség kezére kerül.111 A fenyegető túlerő és a Mura folyó áradása miatt november 11-én Perczel kivonta Muraközből a magyar csapatokat, és Letenyére vonult vissza. A muraköziek állítólag küldöttséget menesztettek utána, és kérték, ne hagyja őket magukra, inkább ígérik, hogy felhívására húszezren fognak kiállni.11 2 A Muraközbe másnap bevonuló cs. kir. csapatok parancsnokainak november 14-15-i jelentései is arról panaszkodtak, hogy a muraközi lakosság erősen „rosszérzelmü", azaz a magyarok oldalán áll.11 3 A nép 109 MOL H 2 OHB 1848:1754. (okt. 21-i jelentés), 1848:1801. (okt. 24-i jelentés), 1848:2044/2. (okt. 30-i jelentés); Varga János 213.; Hermann Róbert: Perczel Mór 93. Séllyey László kiszabadulásáról: OL H 103 Iktatott beadványok. 749.; Hermann Róbert: Perczel Mór 30. 110 MOL H 2 OHB 1848:2885. (Perczel hadijelentése, Csáktornya, 1848. nov. 9.); Hermann Róbert: Perczel Mór 33-39. 111 MOL H 2 Kossuth Polizei Akten 390.; Hermann Robert: Perczel Mór 39.; 94. 112 P H. 1848. nov. 18. (217. sz.); Nemzeti 1848. nov. 19. (164. sz.); Hermann Robert: Perczel Mór 38-40. 113 Hadtörténelmi Levéltár. Abszolutizmuskori iratok. A Zágrábi Generalkommando iratai 143. csomó. Acten des Generalkommando Agram. Drau Armee FML Dahlen 13. Corps. 116. (Csáktornya, 1848. nov. 14.); Hermann Robert: Perczel Mór 94.
