Századok – 1998
Tanulmányok - Molnár András: A Muraköz 1848-ban II/293
314 MOLNÁR ANDRÁS pöktőli függése tüstént függesztessék fel". Zákó István Bács megyei képviselő nem támogatta az indítványt, mert az szerinte Horvátországban a magyarokat sújtó válaszlépéseket idézhetne elő. Mindezek után Glavina Lajos, a csáktornyai kerület képviselője is kötelességének tartotta előterjeszteni, miszerint Zala megye muraközi járását — mely hatvanezernél több lelket számlál — még a zágrábi püspök kormányozza. A korábbi országgyűlések folyamán Zala megye többször is utasítást adott követeinek, hogy a törvényhozás mentse fel Muraközt a zágrábi püspök hatósága alól, ez azonban mindeddig nem történt meg. Arra nézve, hogy mennyire káros a fennálló helyzet, Glavina konkrét példát nem tudott felhozni. Azt azonban kijelentette, hogy általánosságban, miután a horvát ajkú muraközi népet egyenesen Zágrábból kormányozzák, ezáltal pedig Horvátországgal szoros összeköttetésben van, ez a viszony Magyarországra nézve „nem igen hasznos". Ezért ő is azt kívánta, hogy a kultuszminiszter terjesszen a képviselőház elé javaslatot, mely szerint Muraköz „a zágrábi püspöknek egyházi kormányzata alól fölmentessék". Ha a minisztérium ezt nem tenné, Glavina magának tartja fenn az indítványozás jogát. Eötvös József báró, vallás és közoktatási miniszter válaszában biztosítani igyekezett a képviselŐKet, hogy a muraközi járás papsága nemcsak a magyar nemzetiség ellen nem tett semmit, hanem Csány kormánybiztos jelentése szerint mindent elkövet a nyugalom fenntartása érdekében. Eötvös kötelességének vallotta, hogy a muraközi klérus érdemeit — mintegy jutalmul — a törvényhozás előtt is kijelentse.8 0 A miniszter ugyanis korábban, még június 15-én az alábbi nyilatkozatot intézte Zala megyéhez: „Csány László álladalmi biztos jelentéséből hazafiúi örömérzettel értesülvén arról, miképp a muraközi római catholikus papság polgári s papi hivatásának erényesen megfelelve, a köz haza iránti lelkesedést és tántoríthatlan ragaszkodást nemcsak önkeblében híven őrzi meg, hanem a szomszéd horvát mozgalmak ellenében a muraközi hívek közt szelte terjeszti, s állandóan fenn is tartotta; ennek következtében kötelességemnek tartottam dicsérő beismerésemet a muraközi római catholikus papság irányában hivatalosan kijelenteni, önöket felkérvén, miszerint ezt az illetőkkel tudatni szíveskedjenek."81 Eötvös az elismeréstől függetlenül ígéretet tett a képviselőháznak, hogy — ismervén Magyarország régi kívánatát — a muraközi járás zágrábi egyházmegyétől való elválasztásának ügyét maga is tárgyalás alá fogja vetetni. Boja Gergely, Zala megye kanizsai választókerületének képviselője (a kanizsai tanítóképző polgári származású tanára) támogatta ugyan Muraköz zágrábi püspökségtől való elválasztását, a mielőbbi megoldást azonban nem sürgette. Eötvöst megerősítve kijelentette, miszerint a muraközi lelkészek nemcsak nem ellenségei az alkotmánynak, sőt, arról értesült, miszerint — hála a tisztviselők és papok buzgalmának — az új törvényeket talán sehol sem fogadták olyan lelkesen, mint a Muraközben. Boja úgy vélte, hogy a Muraközben egyelőre megfelelő szellemű lelkészek vannak, de előfordulhat, hogy a zágrábi püspök olyanokat rendel oda, „kik a népre igen káros hatást fognak gya-80 Közlöny 1848. júl. 28. (49. sz.) 230-231.; Pap Dénes: A pesti magyar nemzetgyűlés 1848-ban. Pest, 1866. 2. füzet 272-273.; Nóvák Mihály 45-46.; Beér János - Csizmadia Andor: Az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlés. Bp., 1954. 170-171. 81 ZML ÁB jkv. és ir. 1848:1055.; Degré Alajos 1974. 51.
