Századok – 1998
Tanulmányok - Molnár András: A Muraköz 1848-ban II/293
A MURAKÖZ 1848-BAN 311 Séllyey már két hónappal korábban is le akart mondani, akkor CsiEagh Lajos alispán kérésére Csány kormánybiztos bírta maradásra. Az Alsólendván, 1848. június 15-én történt — később részletezendő — botrányos követválasztás körülményeit kivizsgáló megyei bizottságban is helyet kapott Séllyey, ő azonban nem akarta elvállalni az újabb feladatot, inkább lemondott a muraközi fiók-bizottmány alelnökségéről is. Június 20-án Csillagh alispán a következőket írta Séllyeynek: örül, hogy a megye olyan embert bízott meg a vizsgálattal, „aki a megsértett muraközi nép bizodalmát bírja. Mi magyar ajkúak azzal beszélni sem tudunk, annál inkább bennünket, kiket soha nem is látott, hogy fogadjon bizodalmasan a magyar sértők ellenében, akkor, amidőn ezen népet minden áron meg kell szerezni újabban".6 8 Csillagh egyidejűleg Csány László közbenjárását is kérte, hogy Séllyey maradjon hivatalában, és vállalja el a vizsgálatot: „A Festetics meg nem jelenik, és oly bizodalmat arató úri egyént, mint Séllyey úr, helyettesíteni képesek sem lehetnénk, és a megsértett muraközi lakosok is, hiszem, csak az ő jelenlétében nyúlnak az engeszteléshez."6 9 Séllyey végül még két hónapig maradt, folytatta muraközi t( vékenységét, mert ő is felismerte, hogy beláthatatlan következményekkel járna, ha nem sikerül lecsillapítani a követválasztás során felingerelt muraközi népet. Amint június 24-én a Pesti Hírlap hírül adta, az alsólendvai választókerületben június 15-én történt követválasztás alkalmával a „Murán inneni magyar párt a Muraközből ezen kerülethez csatolt horvát ajkúakat megtámadta". Sokakat megsebesítettek, és csak azután került sor a követválasztásra, hogy a muraköziek „egyes egyig elkergettettek".7 0 Épp június 24-én figyelmeztette Gasparich Kilit Csányt, hogy a horvátok magyarellenes uszításai közül „leginkább az fog a népen, mit a múltkori követválasztáskor magyarok tettek Lendván a velők tartó muraközi horvátokkal. Ezt ők elferdítve adják elő a népnek, s mondják: ha e gyilkos nemzet, tudniillik a magyarok a velők egyetértő horvát rokonitokkal így bánnak, mi vár reátok"?71 Muraköz ügye az országgyűlésen Szerencsétlen módon éppen a magyar forradalom egyik legjelentősebb vívmánya, a népképviseleti alapon történő országgyűlési képviselőválasztás hangolta ilyenformán — néhány felelőtlen muravidéki magyar nacionalista jóvoltából — Magyarország ellen Muraköz horvát lakosságának egy részét. A népképviseleti választási rendszer bevezetése egyébként Muraközben is a választójog jelentős kiszélesítését eredményezte. Míg 1848-at megelőzően a muraközi járásban mindössze 189 nemes, 37 katolikus plébános és káplán, valamint 1 evangélikus lelkész, összesen tehát 227 fő rendelkezett szavazójoggal, addig az 1848-as választójogi összeírás Muraköz területén 5734 választót regisztrált. Muraköz nem nemes lakosságának mintegy 10 %-a, a felnőtt férfilakosság kb. 42 %-a nyert ilyenformán választójogot. Muraköz nyugati része Csáktornya központtal, 2880 választóval önálló választókerületet alkotott. A muraközi választók kb. 27 %-át (1566 főt) a Murán inneni, letenyei, míg 22,5 %-át (1288 főt) az alsólendvai 68 ZML Séllyey cs. lt. Csillagh Lajos levele Séllyey Elekhez, Zalaegerszeg, 1848. jún. 20. 69 MOL H 103. Zala megye levelei 23. 70 E H. 1848. jún. 24. (90. sz.) 584. 71 Gasparich levelét közölte: V Waldapfel Eszter. A forradalom és szabadságharc levelestára. Bp., 1950. 1. köt. 320-322.
