Századok – 1998

Történeti irodalom - Urkundenbuch zur Geschichte der Babenberger im Österreich (Ism.: Siklósi Gyula) IV/958

TÖRTÉNETI IRODALOM URKUNDENBUCH ZUR GESCHICHTE DER BABENBERGER IM ÖSTERREICH Vierter Band / Zweiter Halbband. Ergänzende Quellen 1195-1287 Bearbeitet von Oskar Frh. v. Mitis, Heide Dienst und Christian Lackner unter Mitwirkung von Herta Hageneder R. Oldenbourg Verlag, Wien, München 1997. XVIII., 419 p. OKLEVÉLGYŰJTEMÉNY AZ AUSZTRIAI BABENBERGEK TÖRTÉNETÉHEZ A kezünkben tartott kötet egy csaknem száz éve megkezdett nagyszabású munka, a Babenbergek oklevélgyűjteményének záró, negyedik kötete, annak második része. Alapvető forrásokat tartalmazott már az 1950-ben 364 oldalon Bécsben megjelent első, majd az öt évvel később ugyanitt 462 oldalon megjelent második, illetve a szintén Bécsben, 1954-ben 122 oldalon megjelent harmadik kötet, Die Siegelkunden der Babenberger bis 1215", Vorbereitet von Oskar Frh. v. Mitis, Bearbeitet von Heinrich Fichtenau und Erich Zöllner XIII. 364 S. Wien, 1950; Die Siegelurkunden der Babenberger und ihrer Nachkommen von 1216 bis 1279", Vorbereitet von Oskar Frh. v. Mitis, Bearbeitet von Heinrich Fichtenau und Erich Zöllner VI. 462 S. Wien, 1955; Die Siegel der Babenberger", Von Oskar Frh. v. Mitis, Ergänzt und mit einer Einleitung versehen von Franz Gall XLVIII. 122 S. 105 Abb. Wien, 1954. A negyedik kötet első fele „Ergänzende Quellen 976-1194" címmel jelent meg (Vorbereitet von Oskar Frh. v. Mitis, Unter Mitwirkung von Heide Dienst, Bearbeitet von Heinrich Fichtenau X. 246 S. Wien, 1968. Nachdruck XII. 238 S. Wien, 1997.). Kötetünkben a Babenbergek országainak történetéhez találunk alapvető forrásokat a 12. század vége és a 13. század vége közötti időszakból. A gazdag forrásanyagot kiválóan feldolgozták és előkészítették a kutatás számára, a kötetben gazdag forrás- és irodalomjegyzék, kiváló hely- és névmutató található. Az ismertetett kötet egyedülálló vállalkozás. Éppen 1020 esztendeje annak, hogy okleveles forrásokban megemlítenek egy, a családból származó kelet-bajorországi őrgrófot és alig 750 éve, 1246-ban, II. Frigyessel halt ki a frankföldi dinasztia. Erre az európai történelemben oly jelentős szerepet játszó családra és az általuk, velük formálódó történelmi eseményekre vonatkozó írott forrásokat dolgozza fel a kötet, mely közel száz év kitartó munkájának a gyümölcse. A Babenberg-korszak okleveleinek feldolgozását már Josef von Homayer, aki 1808-1813 között a Haus-, Hof- und Staatsarchiv igazgatója volt, fontosnak érezte. Azonban csak hosszú vajúdást követően, egy 1864-ben alapított egyesület kezdte meg a szisztematikus munkát, melynek alapjait Oskar Freiherrn von Mitis rakta le. A negyedik kötet második része Frigyes herceg 1195. január 1-jei ausztriai hatalomra kerülésével kezdődik és 1287-tel zárul. Már a kötet első lapja felkelti a magyar kutatók érdeklődését, ugyanis a gazdag forrásanyag számtalan magyar vonatkozású adattal szolgál. Frigyes házasságáról, aki V Lipót, illetve Árpád-házi II. Géza király; és Eufrozina királyné egyik leányának, Ilonának idősebbik fia volt, ugyan nincs adatunk, ám a vele kapcsolatos magyarországi összefüggések egyértelműek. A forrásanyagot vizsgálva, újabb magyar vonatkozású adatokat találunk. 1205 tavaszán VI. Lipót osztrák herceg a császártól kér segítséget II. András magyar király ellen, aki amiatt, mert Imre király hozzá szökött feleségének menedéket adott, katonailag fenyegeti. II. András király nevét 1217-1219 között a szentföldi keresztes hadjárattal kapcsolatos oklevelekben, továbbá 1224-ben, 1225-ben a Graz-i békeszerződés alkalmával és 1235-ben említi írott forrás. II. András király apjának, III. Bélának a nevét is említi forrás, azonban ezt a IV kötet első félkötetében találjuk. András bátyjának, Imre királynak a nevét pedig, mint azt láttuk, VI. Lipóthoz menekült felesége, Konstancia révén említik. Gazdag anyaga van a IV Béla-kori tatár támadásnak; Béla segítséget kér Frigyes osztrák hercegtől, Rogerius leírásából megismerjük a hadi cselekményeket és a tatárok vonulásának Magyarországon kívüli eseményeit.