Századok – 1998
Vita - Veszprémy László: Megjegyzések Anonymus krónikájának fordításáról IV/932
VITA 935 — a „versus", „usque" kifejezéssel küldi a vitézeket. Ebből pl. a 17., 47. fejezetekben névazonosítási problémák is fakadnak. orosz leányt: szójáték a nyugat-európai szépirodalomban fejedelmi ajándékozások során említett oroszlánokkal. 14. fehér lovat: Az Excidium Troiae-ból való átvétel alapján nem látszik ismerni a későbbi hazai historiográfiában szereplő fehér-ló mondát. 15. halál folyójává: szójáték a latin „laetus" 'víg, vidám' és „letum" 'halál' szavakkal. 17. Hímesudvar: a mai Tokaj mellett, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a szövegben Hymusuduor. A földvár szónak Anonymusnál valószínűsítenek egy 'lepusztult várhely, várrom" jelentést /Benkő L./. 18. ráruházta: korábban e kifejezésben „curam donare" bizánci igazgatási terminust láttak, ám e kifejezés is biblikus. 19. meszesi kapukig: Meszes hegység /ma Romániában Muntii Meze§ului, 700-988 méteres/, rajta fontos hadiút vezetett keresztül Zilah /Ziláu/ és Magyaregregy /Alsóegregy, Romanáíji/ között. Anonymus elbeszélése szerint a hegyen még jól láthatók voltak római kori kőfalak, földsáncok és őrtornyok maradványai. 23. szembenálló: 44. fej. alapján a fordítás kiegészítve az „adversarius" szóval 24. A 24r-27. fejezetek félbeszakítják a Ménmarót elleni hadjáratot. Itt nyilván betoldásról, minden bizonnyal a szerző saját kezű betoldásáról van szó. így pl. a 11. fejezetben még nem tud Gyalu vlach fejedelemről, a 6. fejezetben Tétény Maglód nemzetség őse, a 27.-ben az erdélyi Gyuláé, a 25. fej.-ben az íj a valchok és szlávok értéktelen fegyvere, amíg a magyarok kezében félelmetes fegyver, a 36. fej.-ben a Nyitra vidéki szlávok számára az íj ismeretlen fegyver. Gyalu: Kolozs megyei helységnévből kitalált személy, ma Giláu, Romániában. Javasolt kiejtése Dzseló /Benkő L./. 25. hírt, nevet nyerének: A második sor a Nagy Sándor-történetben is szerepel, ami még nem záija ki, hogy hasonló a hazai énekmondók szájából is hallható volt. 27. háborítatlanul és szerencsésen, hagyományos fordítása „békésen és szerencsésen", oklevélformula 33. Bolhád hegyéig: A Cserhát-hegységben a Szanda-hegy középkori neve, 529 m.