Századok – 1998

Figyelő - Kéri Henrik: A Tolna megyei német lutheránusok. Megjegyzések egy tanulmányhoz IV/916

FIGYELŐ Kéri Henrik A TOLNA MEGYEI NÉMET LUTHERÁNUSOK Megjegyzések egy tanulmányhoz A Tolna megyei levéltári füzetek 5. kötetének 5-163. lapján jelent meg Szita László tanulmánya A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században címmel.1 A tanulmány tárgykörénél fogva két korábbi munka mellé sorolható, amelyek a harmincas években jelentek meg, éspedig Weidlein János, A Tolna megyei német telepítések (Szekszárd, 1937) és Schmidt János, Német telepesek bevándorlása Hesszenből Tolna-Baranya-Somogyba a XVIII. század első felében (Győr 1939ft című tanulmánya mellé. Schmidt és Weidlein munkája a harmincas évekhez kötődik. Úttörők voltak, elődökre alig támaszkodhattak. A forrásanyagot nekik kellett összehordaniok, s forrásaik részint életkörülményeik folytán adottak voltak. Weidlein későbbi tanulmányaiban, amelyeket a Die Schwäbische Türkei című kötetében egyesített, 1937-es munkájának néhány téves adatát korrigálta.3 Azóta, hogy 1944 novemberében elhagyta az országot, itthoni levéltári kutatást már nem végzett, így korábbi eredményeinek kiegészítése, továbbfejlesztése a kívánt mértékben nem valósulhatott meg. Schmidt már 1939-re hatalmas anyagot gyűjtött össze, nyilvánvalóan készülve a tolna-baranya-somogyi evangélikus egyházmegye történetének megírására. Anyagát fia, Gustav Schmidt-Tomka saját kutatásaival kiegészítve használta fel Beiträge zur Geschichte des evangelischen Seniorats in der Schwäbischen Türkei (München, 1976) című munkájában, kijavítva apja korábbi tanulmányának néhány téves adatát. Schmidt János hagyatékáról még bővebben szólunk. Szita László tanulmánya már azért is figyelmet érdemel, mert hosszú szünet után újabb forrásokat vont be a kutatásba, amelyek az eddigi eredményeket lényegesen módosíthatnák. A hazai lutheránus németség Tolna megyében koncentrálódott, tömeges betelepülése a 18. század első felére esett, így egy adott történeti szituációban és földrajzi keretben figyelhető meg egy vallási-etnikai kisebbség mozgása, közösséggé szerveződése. A szerző munkájához Schmidt János kéziratos hagyatékát használta, gyakran akkor is ragaszkodott hozzá ha saját levéltári kutatásának eredményei Schmidt megállapításainak ellentmondtak. így olyan nézetekkel kell itt vitába szállnunk, amelyeket a szerző Schmidt munkásságából vett át. Megjegyzéseimet bizonyos címszavak köré csoportosítva teszem meg. Ezek közül is kiemelek kettőt, amelyek Schmidt nézeteit az 1720-as telepítések lefolyásáról és 1 A továbbiakban: Szita 2 A továbbiakban: Schmidt 3 Weidlein, Johann: Die Schwäbische Türkei. Beiträge zu ihrer Geschichte und Siedlungsgeographie. 1967, 246.