Századok – 1998
Közlemények - Csoma Zsigmond: A szőlészeti-borászati szakirodalom kialakulása Magyarországon (18–19. sz.) A magyarországi szőlészeti-borászati szakirodalmi kezdeményezések IV/859
866 CSOMA ZSIGMOND megyei tisztviselők, falusi lelkészek, tanítók, uradalmi alkalmazottak előfizetései és Fábián személyes áldozatvállalása által vált lehetségessé. Fejér vármegyéből azért nem akadt előfizető a könyvre, mert a Mitterpacher által készített latin fordítást sokan megrendelték. A fordításnak a magyar tudományos műnyelv kialakításához is köze lett annyiban, hogy a nádori dicséreten kívül bírálatot is kapott Schuszter Jánostól, a pesti egyetem kémia professzorától, aki Kováts Mihálynak, az első magyar nyelvű kémiakönyv szerzőjének a szellemében bírálta Fábián fordítását. Egy kémikus azért lehetett a fordítás szakmai bírálója, mert Chaptal forradalmian új irányt jelölt ki a borászat számára, amikor abba bekapcsolta a kémiai vizsgálódást, aminek segítségével a folyamatok szabályozhatóságát megállapította. Schuszter bírálatának egyik lényeges elemét az oxidáció és a dezoxidáció folyamatainak Fábiánnál helytelennek mutatkozó értelmezése /oxidálni - savanyúvá tenni/ képezte, míg a másik elemét egyes anyagoknak, kémiai elemeknek és folyamatoknak a lefordítása vagy le nem fordítása jelentette. Fábián nem járt rossz úton, amikor a mindenáron való magyarosítás helyett gyakran körülíráshoz folyamodott, viszont ezt nem minden konkrét esetben tette helyesen. A francia borászat eredményei hosszabb távon kétségkívül meghatározták a magyar borászat fejlődését is, de a Fábián-féle fordítás közvetlen hatásáról nehéz bármit is megállapítani. A teljes mű kiadása Fábián érdeme volt, de a Budán 1813 és 1823 között hét nyelven megjelentetett fordítások alapjául aMitterpacher-íéle latin nyelvű kivonatos fordítás szolgált. A Pethe Ferenc szerkesztette Nemzeti Gazda 1817-ben az alábbiakban hívta fel Fábián könyvére a figyelmet:,, Van még letéve a N. Gazdánál egy hetes munka, mely nélkül az értelmes Szőllős-gazda el nem lehet, — a Chaptal, Rozier, Parmentier és Dussieu híres emberek által készült — Szőllőmívelésről értekező könyv, melljet magyarra T. T. Fábián Jós. Ur fordított. Ez is egy, Magyarországon a maga nemében,<23 A Tudományos Gyűjtemény 1820-ban könyvismertetésében nagy elismeréssel ír a fordításról.,,...Ezen munka által nem tsak Hazánk Tudományos mezeje bővítetik, hanem... gazdálkodási állapotunk is kitetszőképen gyarapítatik: a mint ezt illy ennek á Felséges Magyar Királyi Helytartó Tanáts is megismerte, és mint illyent a Hazai szőlős Gazdáknak kerülő Felséges levelében ajánlotta ís."24 A francia szőlészeti-borászati ismereteket a budai egyetem professzora, Mitterpacher Lajos kivonatos és Fábián József részletes magyar fordításai tették közkinccsé széles körben. Bár számában a francia szakirodalom magyarországi tolmácsolása és ismertté tétele elmarad a német nyelvű, német és osztrák szakirodaimétói, hatása — épp a más nyelvekre fordítása és a korabeli korszerű, természettudományos ismeretek felhasználása révén — európai mértékű.2 5 23 Fábián fordításának ismertetésére vö: Nemes Gy. 1830., a recenziós példányra vö: Nemzeti Gazda 1817. II. 224. 24 Tudományos Gyűjtemény 1820. VII. 119. 25 Fábián munkásságának értékeléséhez vö: Geday G. 1976. 75-78., Pálmány B. 1987. 503-507., Lichtneckert A. 1990. 258-269.
