Századok – 1998
Közlemények - Tóth István György: Athanasio Georgiceo álruhás császári megbízott útleírása a magyarországi török hódoltságról 1626-ból IV/837
850 TÓTH ISTVÁN GYÖRGY fogta körbe, amelynek egy alma volt a szájában.2 7 Kimentem a palotafal egyik hasadékán, és egy lapos részt találtam, amelyet a Duna felől egy igen vastag fal tartott, ennek vastagsága megegyezett a palota első szobáiéval, úgy gondolom, hogy itt volt a kert, és alul még látszottak a régi, nem túl magas falak, amelyek az istállók és a szolgáknak épült házak nyomait mutatták. Ez a palota, ahogy az egyik kísérőm tájékoztatott, a magyarországi királynéé volt, aki időnként idejött Budáról, hogy gyönyörködjék eme fenséges helyben, egy puskalövésnyire a Dunától, ahol mintegy húsz lépésnyire a parttól egy kis sziget volt, tele aránytalanul nagy gyümölcsfákkal, amelyeket úgy gondolom, hogy még ez a királynő ültetett el. A fent nevezett palota és a Duna-part között egy igen szép, négyszögletes kövekből készített templom állt, négyszögletes harangtoronnyal, de egyiknek sem volt teteje. Belül az 1487-es évszámot találtam, nem tudom, hogy ez a templom építésének vagy pedig a felújításának az évszámát jelölte-e.2 8 A templom körül volt egy temető, amelyet négyszögletes kövekből épült fal övezett, nagy kapuval, nem messze innen néhány fal állt nagy ablakokkal, ebből arra következtettem, hogy ez valamelyik szerzetesrend lakása lehetett.2 9 Második nap, azaz március utolsó napján, jó korán elindultunk, és még napfelkelte előtt egy palánkhoz értünk, amelyet két évvel ezelőtt az útonállók miatt építettek, akik ebben a szorosban az utazókat fosztogatták. Ezt a palánkot nyolcvan lovas őrzi, és sok más gyalogos, akik nem kapnak más fizetést, mint azt vámot, amelyet ebben a szorosban szednek, mert minden teli szekér után harminc magyar dénárt és az üres után tizenötöt kapnak, senkivel sem tesznek kivételt, még ha az maga a budai pasa volna is. Ez a hely egy nem túl magas dombon áll a Duna partja mellett, ahol a keresztények idejében egy Ersin3 0 nevű, igen híres falu állt, ezért itt még látszanak egy templom falai. Szemben egy kis szigeten pedig látszott egy másik templom, teljesen épen, csak a teteje hiányzott, itt a fentieken kívül 70 háznyi szerb élt. Innen elindulva egy újabb palánkhoz értünk, másfél mérföldnyire az előzőtől, ezt Szánkutaránnak, azaz a lélek megszabadításának hívják, mivel Szulejmán szultán, amikor Bécs ostromából menekült, és elért erre a helyre, megkérdezte a vezírjét, hogy hol van, mire az azt felelte, hogy a saját országában, Budától egynapi járóföldre, mire azt mondta a szultán: Áldott legyen az Isten neve, aki megszabadította a lelkemet 27 Sárkány család „beszélő" címere: „A pajzs udvarában koronából kiemelkedő meztelen ember körülkerítve egy koronás kígyó vagy inkább sárkány által, melyet két kiterjesztett kezével azon ember fog. A pajzs fölötti sisak koronáján szintén olyan ember, sárkány által körítve látható." Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. X. Pest 1863. 59. Kereskényi Gyula, a helytörténész érdi plébános tévesen szűznek írta le a sárkány által körülfogott alakot, amely a Sárkány-család érdi kastélyának romjai közt talált címeren volt: Kereskényi Gyula: Érd (Hamzsabég) és Batta (Százhalom) községek történeti vázlata. Székesfejérvár 1874. 30-31. A kastélyra: Pest megye régészeti topográfiája. Szerk.: Torma István. Bp. 1986. 97. Az itt idézet leírással ellentétben azonban Georgiceo hangsúlyosan emeletes épületről beszél, ezt talán a törökkor utáni átépítésekor alakították földszintesre. Vö. még Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599. Bp. 1938. 356. 367. 387. Lukinich Imre: A podmanini Podmaniczky-család oklevéltára. II. Bp. 1939. 364-366. Pest megye műemlékei. Szerk. Dercsényi Dezső. I. Bp. 1958. 349. 356-357. 28 Az 1487. évszám minden bizonnyal az újjáépítést jelölte, mert Érd plébánosát már 1334-ben, majd 1468-ban is említik. Ide, az érdi Szent György templomba kívánt temetkezni Sárkány Ambrus is 1522-ban kelt végrendelete tanúsága szerint. Heinrich Ottendorf is megnézte 1663-ban Érden ezt a már „sok évvel ezelőtt lerombolt templomot". Ottendorf Henrik: i. m. 37. Pest megye műemlékei...1. 350-353. 29 Georgiceo valószínűleg a plébánia romjait nézte kolostornak. 30 Ercsi.
