Századok – 1998
Közlemények - Tóth István György: Athanasio Georgiceo álruhás császári megbízott útleírása a magyarországi török hódoltságról 1626-ból IV/837
848 TÓTH ISTVÁN GYÖRGY értek, ahol a dalmát utazó is megcsodálta a híres, „egy mérföldnyi hosszú" eszéki hidat, ahol két szekér kényelmesen elhaladhatott egymás mellett. Georgiceo szemügyre vette egy másik, Szulejmán szultán számára épült híd roncsait is. Eszék igen régi város, de a törökök erősen kibővítették, állapította meg a mindent alaposan megfigyelő utazó, hiszen jól látható, hogy a régi falak kőből épültek, az újabbak viszont csak agyaggal tapasztott fából. Georgiceo, aki a várban három kerék nélküli ágyút is szemügyre vett, (ezek egyike harminchat tenyér hosszú volt, és elég durva kivitelű, állapította meg), ezúttal is inkább felderítőnek, mintsem útleírónak mutatkozott. Ezután átkelve a Száván Boszniába értek, és egyheti út után, virágvasárnap érkeztek Banja Lukába, ahol három hétig maradtak. Georgiceo visszafelé megtett útjáról nem sokat tudunk, mert nem a korábbi társaival, a jól ismert bosnyák kereskedőkkel utazott, és az új, közelebbről meg nem nevezett útitársaiban már nem bízott meg. így nem is mert jegyzetelni, mert attól tartott, hogy ha útközben írni látják, hamar rájönnek, hogy csak kiadja magát bosnyák kereskedőnek. Belgrádban akart ugyan feljegyzéseket készíteni, itt azonban „lelepleződött", elterjedt a híre, hogy a trónörökös és Michael Adolf Althan gróf, császári végvári főkapitány küldték, hogy kikémlelje a környéket. Ezért azután jobbnak látta, ha elrejtőzik Belgrádban, majd megbízható emberekkel titokban Pécsre ment. Itt útlevelet kapott a szandzsákbégtől, majd azzal az ürüggyel, hogy egy szegény kereskedő, aki az adósát akarja felkeresni Győrben, a siófoki aga ajánlólevelével hódoltsági magyarokhoz csatlakozott, akik a győri püspök számára vitték a tizedet - ékes bizonyságául annak, hogy a török hódoltság területén is érvényesült a királyi Magyarországon élő püspökök befolyása. Georgiceo hosszú és viszontagságos utazás után így érkezett meg Veszprémbe, a Habsburgok országrészébe. Georgiceo reményei, hogy a boszniai mecsetekből hamarosan ismét keresztény templomok lesznek, még nagyon sokáig nem teljesültek. Az olovoi útja alkalmából készült beszámolója azonban rendkívül pontos és életszerű képet rajzolt a 17. századi magyarországi török hódoltságról és lakóiról. Athanasio Georgiceo útleírásának az első része az olovoi Szűz Mária-kegyképpel és ennek csodáival foglalkozik, a második része pedig Bosznia és az ottani fontosabb városok: Jajca, Banja Luka és Szarajevó leírását adja A harmadik rész Georgiceo beszámolója a Budától Banja Lukáig megtett útjáról, ezt most magyar fordításban közöljük A forrás: Archivio di Sacra Congregazione de Propaganda Fide, Roma. Scritture riferite nei Congressi. Dalmazia Miscellanea Vol. 3. Fol. 136-141/f/v. egykorú másolat. Athanasio Georgiceo úr jelentése a császárnak a Boszniában tett útjáról 1626-ban Harmadik rész Azokról a dolgokról, amelyeket naponta feljegyeztem Budáról a boszniai királyságba indulva. Az első napon, március harmincadikán, 11 óra tájban indultunk el Budáról két kocsival, amelyekben a kocsisokon kívül tíz utas volt, mind bosnyák kereskedők, jó
