Századok – 1998
Tanulmányok - Pach Zsigmond Pál: „Platea chapo ucza vocata”. A hazai posztóipar 16. századi történetéből IV/793
A HAZAI POSZTÓIPAR 16. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL 817 majd' mindegyikére ugyanis — kivált Bodzás, Bánhegyes, Kevermes, Bánkút, Epeijes és Apáca helységekre — jellemző volt a juhállomány magas száma, ami az egyes összeírási időpontokban 600 és 1000 között mozgott, sőt 1579-ben Apácán 1205, Bánhegyesen 1285, Bodzáson 1360 darabra ment fel (az utóbbiaknál mindössze 5-7 jómódú gazda birtokában).15 8 Az innen nyerhető tekintélyes gyapjúmennyiség egy része bizony eljuthatott a Fehér-Körös vidéki csapómesterekhez, sőt ösztönzést adhatott a mesterség helybeli gyakorlására is. Erre vall, hogy a bodzási lakosok között 1567-ben feltűnt a Káló, a bánhegyesiek körében 1579-ben a Kaló és a Karló családnév, amelyek mind a — művelet eszközét és a műveletet végző személyt egyaránt jelentő — kalló (kallózó) névszónak voltak kiejtési változatai;15 9 a Bánkúthoz közeli Jánosházán pedig az 1579. évi defterben megjelent a Csapó családnév is.16 0 A kallózáshoz (és a posztócsinálás más műveleteihez) nélkülözhetetlen élővíz sem hiányzott ezen a tájon, minthogy akkoriban a Körösökön kívül „még számos időnként vízzel telt meder (ér, fok, derék) borította [Békés megye] területét", ahol „a felszíni vízfolyások mellett több kisebb ér és patak szövevényes, összekuszált mederrendszere ismerhető fel" még ma is, noha az ármentesítési és szabályozási munkálatok a korábbi vízfoldrajzi viszonyokat lényegesen megváltoztatták.16 1 így talán nem tévedünk, ha ezt a bodzás-bánhegyesi körzetet is besoroljuk, ötödikként, a csapómesterség békés-zarándi telephelyei közé. S hasonló gondolat ötlik fel bennünk, ha innét északnyugat felé haladva, egy juhtartásban még jelesebb vidékre érkezünk: Békés megye (illetőleg a békési náhije) nyugati részén, nevezetesen a Szentetornya-Szénás-Királyság-Décse vonal mentén. Az itt fekvő viszonylag népes helységek közül Szentetornya volt a legdélebbi, ahol az összeírt juhállomány az 1567. évi 382-ről 1579-ben 2365-re, tőle északra Szénáson 411-ről 1795-re nőtt. Királyságon pedig már 1567-ben 2260-at tett ki, s 1579-ben 2785-re ment fel; sőt a legészakabbra eső Décsén a legmagasabb szintet érte el a megyében: 3584, majd 4300 darabot.162 E bőséges gyapjúkészlet láttán aligha tarthatjuk véletlennek, hogy Décse és Szénás lakosai között már 1559-1560-ban találkoztunk a Csapó vezetéknév viselőivel;16 3 most pedig Szentetornyán Csapó Miklóssal és Csapó Benedekkel (az 1567. és 1579. évi defterben), Szénáson Csapó Jánossal és 158 GySz 197-199, 204, 256-257, 278-279, 291-293, 303-305. — Bodzáson 1567-ben 790 juhot számláltak, és a báránytizedet is 790 akcséban rótták ki. 1579-ben viszont a juhonként 1 akcse adótétel alatt maradtak: 1360 juh után csak 800 akcse báránytizedet szedtek. 159 Kaló Mihály nős — Bodzás, 1567 és 1579: GySz 198-199. — Kaló Ferenc nős, van 200 juha, fia Miklós nőtlen, fia Gáspár nőtlen; Karló Lukács nős, fia Lukács nőtlen — Bánhegyes, 1579: GySz 278. — Vö. fentebb a 117. jegyzettel és Kázmér Miklós-. Régi magyar családnevek szótára. XIV-XVII. század. Bp., 1993. 534-535. — A kalló, kálló, karló, kárló változatokra már rámutatott Szamota István-Zolnai Gyula: Magyar Oklevél Szótár. Bp., 1902-1906. 440-441. hasáb. 160 Csapó Tamás nős — Jánosháza, 1579: GySz 282. 161 Karácsonyi I. 31; Andó 62. — Folyó víz jelenléte a posztókészítés nélkülözhetetlen feltétele volt. Már a gyapjúnak fonásra való előkészítése, tisztítása is vizet igényelt, hasonlóképpen a megszőtt posztó mosása, öblítése. A kallózó malmot vizierő hajtotta, és a nyersposztót sulykolás közben is vizzel kezelték: Munro 2-3, 18, 20. -— Hadd emlékeztessünk ugyanekkor a kallózás hagyományos módjára: a lábbal meg botokkal történt döngölésre, amelynek alkalmazását — megfelelő malom hiányában — helyenként a korabeli Magyarországon sem lehet kizárni; vö. fentebb a 38. jegyzettel. 162 Az összeírt juhállomány Szentetornyán 13, Szénáson 18, Királyságon 17, Decsén 25 gazda között oszlott meg: GySz 165-166, 175-182, 217-222. 163 Lásd fentebb a 63. és 66. jegyzetet.
