Századok – 1998
Tanulmányok - Pach Zsigmond Pál: „Platea chapo ucza vocata”. A hazai posztóipar 16. századi történetéből IV/793
800 PACH ZSIGMOND PÁL naszára a gerlai malombirtokosokat a nádor perbe idéztette, majd a korábbi állapot helyreállítására utasította.4 0 Ugyanebből az időből a vidék posztóiparának termékeiről is fennmaradtak már egyes adatok (bár elég szórványosak) a gyulai uradalom számadáskönyveiben. Szürkeposztóról szóltak persze, meg hasonnemű gyapjúkészítményekről, amelyeket mezővárosi és falusi kézművesek szőttek, az uradalmi malmokban kallóztak, és ezért pénzbért fizettek: Alabiánban például 1525-ben 15 forint 50 dénárt, Váriban 11 forintot.4 1 Termékeiket, saját szükségleteik fedezésén túl, részben a helyi piacon adták el, esetenként magának az uradalomnak a számára (ahogy ez időben még közönséges élelmiszereket is gyakran vásároltak földesúri officiáüsok saját uradalmuk pénzfizetésre bocsátott parasztjaitól) 4 2 így jegyezte fel Ahorn János udvarbíró az 1525-1527. évi számadáskönyv kiadási tételei között azt a griseum unius pecii [!]: egy vég szürkeposztót, amelyet „régi szokás szerint" a gyulai halászok részére vásárolt, mégpedig 1 forint 60 dénárért,43 vagyis hozzávetőleg ugyanolyan áron, amennyiért az egri püspöki uradalom provizora vett griseust béresei, cselédei használatára a helyi piacon vagy két évtizeddel korábban.4 4 A paraszti szövőművesség termékeinek körébe tartozott a gyapjúpokróc (lode:с) is, amelyért — nyilván méretétől és fajtájától függően — különböző összegeket számolt el a gyulai udvarbíró: az öt várbeli gyalogosnak járóért darabonként 50 dénárt, a pék és az írnok illetményéért 2-2 forintot, a püspöki hintó négy lovára valóért összesen 7 forintot.45 Az Ahorn távozását követő 1527 végi-1528 eleji hónapokban Sadobrics Péter várnagynak is voltak ilyen beszerzései: tíz pokrócot vett a várbeli német gyalogosok számára, ezúttal egyenként 70 dénáros áron, meg 18 vőíiulna) tarisznyának valót de chriseo sive darocz, rőfónként 3, összesen 54 dénárért.46 A chriseus persze csak írásmódbeli változata a griseusnak: a szűrposztóval rokon fajtájú darócszövetet is így nevezték néha latinul akkoriban.4 7 Ruházkodáson kívül más célra is használták: tarisznyát, takarót, „törlő szúrt" és egyéb efféle holmit szabtak belőle, akárcsak az idő tájt a Nádasdiak dunántúli uradalmaiban.4 8 40 ВО I. 149-151. — Az Ábrahámfiak gerlai malmaira lásd már ВО I. 33 (1383); Karácsonyi I. 245; II. 124 (1458). 41 GyO 98. — Vári malmának kölyűje 1527. november 10. és december 11. között 2 forintos, a békési „hatos" malomé 1527. október 9. és 1528. július 2. között csak másfél forintos bevétellel szerepel a számadáskönyv-kivonatokban: 115, 124. 42 Lásd erről könyvünkben: Nyugat-európai és magyarországi agrárfejlődés a XV-XVII. században. Bp., 1963. 62-63, 152-153. 43 GyO 101. 44 Az 1500-as évek elején egy vég szürkeposztó ára többnyire 1 forint 50 dénár és 2 forint között mozgott az egri piacon: E. Kovács Péter: Estei Hippolit püspök egri számadáskönyvei 1500-1508 [= EHE], Eger, 1992. 106, 115, 183, 193, 198; stb. 45 GyO 101-103. — Egerben 1501-ben 3 pokrócért 1 forint 65 dénárt számítottak fel: EUE 115. 46 GyO 115. — Más alkalommal a várnagy 3 pokrócért darabonként 90 dénárt adott: 116. — A rőf (ulna) hossza 77,5 cm-re tehető: Bogdán István-. Magyarországi hossz- és fóldmértékek a XVI. század végéig. Bp., 1978. 103-106. 47 „Emi grisium vulgo darocz" — olvashatjuk az egri püspökség 1490-es évekbeli számadásaiban is: Kandra Kabos-. Bakócs-codex, vagy Bakócs Tamás egri püspök udvartartási számadó könyve 1493-6. évekről. In: Adatok az egri egyházmegye történelméhez II. Eger, 1887. 360. — Valószínűleg azonos értelemben használta a daróc és a griseus szót egy Kőrös megyei hatalmaskodásról szóló 1538. évi oklevél készítője is: Károlyi-okit. III. 208. 48 Belényesi Márta: Kultúrtörténeti szemelvények a Nádasdiak 1540-1550-es számadásaiból. Bp., 1959-1960. I. 20, 59, 79; II. 195-198.
